94818. lajstromszámú szabadalom • Kissurlódású csapágy

— 3 — gyűrűalakii horony alkalmazása mellett a csapágy rugalmassága több mint kétszeresére fokozódik; az ily szerkezetű görgőcsapágyakra vonatkozó gyakorlati próbák 5 azt mutatták, hogy azok kiválóaknak bizonyultak ugyanakkor, mikor ugyanazon csapágy az említett hornyok kiképzése előtt, nemkülönben egyéb ismeretes csapágyak, aránylag rövid idő alatt tönkre-10 mentek. Elméleti szempontból ez könnyen érthető, minthogy, mint említettük, a hajlítási rugalmasság felhasználásával részint sokkal nagyobb érintkezési felületeket érünk el, részint pedig nagyobb mole-15 kulatömeg vesz részt a munkában, továbbá a görgőpályák és a görgőtestek görbületi sugarai növekednek s ennek folytán az anyag felületi rétegeiben uralkodó feszültségek csökkennek. 20 Ha valamely kerek test, pl. golyó vagy görgő, nyomás alatt gördül tova, akkor az anyagban a folyadékokhoz, pl. vízhez hasonlóan hullámképződés következik be. Ily közegben a hullámképződés lengőmozgás-25 nak felel meg, melynek lengési középpontja a hullám hosszától függően kisebb vagy nagyobb mélységben van. A feszültség, vagyis a molekulákat egymástól elválasztani iparkodó erő a lengési középpont-30 tói a külső felületig vagy felszínig növekedik, ahol az maximumát éri el. Ha a gördülő test kifejtette nyomás oly naggyá válik, hogy az anyag rugalmassági határának túllépése következik be, 35 akkor a valóságban a nyomás oly nagy, hogy a molekulák a hullámhegyeknek megfelelő felületi rétegek egy vagy több pontján oly mértékben váltak szét, hogy a molekuláris vonzóerők nem képe-40 sek a molekulákat eredeti helyzetükbe visszahozni. Ez a jelenség gyakorlatilag valamely súlynak jégburkolaton való gördülósével hasonlítható össze. Azon körülmény folytán, hogy az anyag felületén 45 lévő molekulákkal kapcsolatban nincsenek oly molekulák, melyek azokat felfelé húzni iparkodnak, a felületben oly réteg képződik, mely nagyobb keménységű, mint az anyag többi része. A hullámképződés al-50 kalmával a molekulák vízszintes irányban nagyobb mértékben válnak szét, mint függélyes irányban, következésképpen mindenekelőtt kis függélyes hasadékok keletkeznek, hasonlóan az említett jégburkolat 55 hasadékaihoz. Bizonyos számú ilyen függélyes hasadék vagy repedés keletkezése után az ekként képződött függélyes rúdalakú részek oly mértékben kezdenek ideoda lengeni, hogy a függélyes irányú molekuláris erők is legyőzetnek, s így víz- 60 szintes hasadékok vagy repedések is keletkeznek és midőn az utóbb említett hasadékok az egész függélyes rúdrészre terjednek ki, ez a rész meglazul és az anyag felületében kimaródás létesül. 65 Ekként a kissurlódású csapágy szerkesztésének problémája oly csapágy létesítésé- , ben áll, melynél a molekulák eltolódása minimális. Ezt oly módon érjük el, hogy a munkában résztvevő molekulák száma 70 maximális úgyanakkor, amidőn viszonylagos elmozgásuk a találkozásuk pillanatában, vagyis amidőn az egyes reakciókörzeteket elérik, minimális mértékű. A 2. és 3. ábrákon keresztezett sraffo- 75 zással feltüntetett öv az ellenállási munkában résztvevő molekulatömegek keresztmetszetét jelzi, még pedig a 2. ábra arra az esetre, amidőn úgy az összenyomási, mint a hajlítási rugalmasságot hasznosít- 80 juk, a 3. ábra ellenben arra az esetre, amidőn csupán az összenyomási rugalmasság képes az ellenállási munkában résztvenni. Az említett két tényező viszonylagos nagysága elméletileg nehezen számítható, 85 gyakorlatilag azonban a legfontosabb az a sebesség, amellyel a molekulák egymást •: érik. Ekként, megadott forgási sebességnél és megadott terhelésnél, a csapágy élettartama megkétszereződik, ha a hajlí- 90 tási rugalmasság az összenyomási rugalmassággal egyenlő, amint az a találmány ; szerint kiképezett csapágyra áll; de szerepet játszik itt egy újabb tényező, nevezetesen a tömegtehetetlenség, mely a hajlí- 95 tási rugalmasság hatását valamivel nagyobb mértékben csökkenti, mint az össze- , nyomási rugalmasságét. Minthogy azonban a találmány szerinti csapágyban a görgők hajlítási rugalmassága is haszno- 100 sítva van, könnyen belátható, hogy a leírt csapágyszerkezet lényegesen felülmúlja az összes eddigelé ismeretes csapágyakat. Az eddig kifejtettek tisztán a tengelyen átmenő terhelésre állanak. Ferde irányú 105 megterhelésnél a probléma némileg eltérő szempontból ítélendő meg, mely bizonyos , mértékben attól függően változik, hogy pillanatnyi vagy állandó jellegű megterhelésről van-e szó. no Pillanatnyi ferde irányú terhelésnél (lökési terhelésnél) a belső görgőpályagyűrű az első fázisban az axiális komponens irányában szenved helyzetváltoztatást. Ez maga után vonja azt, hogy a görgő és a U5 görgőpályagyűrű közötti nyomás bizonyos