94812. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő eszköz

Megjelent 1929. évi december lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94812. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Talaj müveiőeszköz. Irmler Miklós uradalmi gazdatiszt Öreglak. A bejelentés napja 1927. évi január hó 11-ike. A jelenlegi talajművelőeszközökkel csak lassan, többszöri szántás és íogasolás után lehet a talajt vetésre alkalmassá tenni. Ennek a hátránynak a kiküszöbö-5 lésére szolgál a találmány szerinti talaj­művelőeszköz, melynek segélyével a ta­laj megmunkálása szélesebb sávban jóval rövidebb idő alatt végezhető. Lényegében a találmány egy pár vonó-10 kereken nyugvó taligán a vonókerekek mögött, keresztirányban csapágyazott, belül üres ós áttételek közbeiktatásával a vonókerekek tengelyével összekötött, dob­ból, valamint ezen dobon csigavonalban 15 lefektetett késtartó sínekből és rajtuk kö­zök kihagyásával egymás után megerősi­tett, a dob palástjára merőlegesen álló ké­sekből áll. A találmány tárgya a csatolt rajzon 20 példaképen felvett foganatosítási alak­jában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a talajművelőeszköz felülné­zete, a 2. ábra a vágókéseket hordó dob ke-25 resztmetszete, a 3. ábra pedig egy vágókés elölnézete. Az (a) kerekekben nyugvó (b) taligán kétoldalt a (c) gerendelyek vannak meg­erősítve és ezekben van az (a) kerekek 30 mögött elrendezett, belül üres (c) dobnak (f) tengelye csapágyazva. Az (f) tengely a (g) fogaskerekek és (h) láncáttétel köz­beiktatásával az (a) kerekek (i) tengelyé­vel van összekötve. Az (i) tengelyen levő 35 Cg) fogaskerekek átmérője célszerűen két­szer akkora, mint az (f) tengely (g) kere­kének átmérője. A (b) taligavázra a (j) keréknek (k) tartóvillája van felerősítve olymódon, hogy a hátrafelé nyúló (1) kar 10 segélyével a (j) kerék a talajba lesüly­lyeszthető vagy pedig a talaj fölé felemel­hető. A (d) dobon a csigavonalban haladó (m) késtartó sínek vannak lefektetve és rajtuk közök kihagyásával az (o) kések vannak egymás után megerősítve olymó- 45 don, hogy a kések a dob palástjára merő­legesen állanak. A késnek a vágóéllel ellá­tott külső része a dobhoz csatlakozó kés­résznek a síkjából ki van iorgatva, úgy­hogy a vágóéi hegyes szöget zár be a kés 50 belső részének és a dob palástjának met­szésvonalával. A (d) dob hossza nagyobb, mint a taliga (a) kerekei közötti távol­ság, miáltal a kerekek távolságánál széle­sebb íöldsávot tud a talajművelőeszköz 55 egyidejűleg megmunkálni. Minthogy a kések a dob palástján csigavonalban van­nak megerősítve, így egyszerre csak egy kés hatol be a talajba és így nem lép fel nagyobb ellenálló erő, úgyhogy a vonóál- 60 lat a talajművelőeszközt nehézség nélkül vontatni tudja. A (d) dob forgását a (g, h) áttételek útján az (a) kerekektől kapja és forgás közben egymásután hatolnak be a dob kései a talajba, úgyhogy a mélyen 65 bevágódó kések egész szélességében meg­munkálják a talajt. Minthogy ezek a ké­sek mélyen bevágódnak a földbe, azt fel is kapálják, úgyhogy a többszöri szántás fölöslegessé válik. Oly esetekben, midőn 70 a talaj ellenállása miatt a kések nem tud­nak a földbe hatolni, a (d) dob belsejét homokkal töltjük ki, aminek súlya a do­bot a talajhoz szorítja. A talaimunkálás mélységét a (g) kormánykerékkel sv abá- 75 lyozhatjuk. Ha ezt a kereket az ') állító­kar segélyével lejebb engedjük, akkor a taliga kiemelkedik a földből, tehát a talaj­megmunkálás kevésbbé mélyen történik. A munka befejezte után a (g) kerék se- 80

Next

/
Thumbnails
Contents