94804. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő készülék, legalább két memránnal dolgotó száraz gázmérők számára

melyek egymáshoz 90° alatt állanak. A (23) görbülettel a (25) csuklórúdnak egyik vége kapcsolódik, míg másik vége a (26) lengőemeltyűvel van csuklósan ösz-5 szekötve; a (26) lengőemeltyű mereven van a (22) tengelyre felszerelve. Teljesen hasonló módon működteti a vezértengely a másik három csapót is és pedig, amint a rajzon látható, akként, hogy mindig 10 csak az átlósan szembenf'ekvő csövek vannak egyszerre nyitva pl. a (15) és a (14), de sohasem egy kamrának a két csöve pl. a (13) és a (14). Az átmeneti állásban egy pillanatig mind a négy cső zárva van; 16 ily állásban vannak a rajzban a (17, 18, 19, 20) csövekhez tartozó forgócsapók. Az (1) közbenső fenék fölötti tér a kétszer megtört (27) válaszfallal két, a (28) és a (29) térre van osztva. Ezek közül a 20 (28) tér közvetlenül a beömlési csővel, a (29) tér pedig közvetlenül a kiömlési csővel állhat összeköttetésben, ahol is ezek a csövek a szóbanforgó tereknek fedelére felül lehetnek ráhelyezve. 25 A (28) téren át beömlő gáz tehát a (15) csövön keresztül jut a (3) kamrába, amikor is a hozzátartozó membránt a (2) kamrába nyomja és egyben a (2) kamrában lévő gázt a (14) csövön ár a (29) kiöm-30 lési térbe szorítja. A membrán a ((6) tengely, a (8) lengőemeltyű és a (10) csuklórúd segélyével egyidejűleg indítja meg a (12) vezértengelyt. Ezáltal a forgócsapók a feltüntetett állásukból az ellentétes ál-35 lásba mozognak. Ekkor a (15) és a (14) csövek el vannak zárva, a (13) és a (16) csövek viszont meg vannak nyitva, úgyhogy a gáz most fordítva a (13) csövön át a (2) kamrába ömlik és a (16) csövön 40 át a (3) kamrában levő gázt a (29) kiömlési térbe nyomja és így tovább. A vezérlő készülék egyes szerkezeti részei három helyen hatolnak át a (27) válaszfalon; ezen ugyanis a (12) vezérten-45 gely és a két csuklórúd van átvezetve. A vezértengely a (30) tömszelencével van tömítve, a csuklórudak (pl. a (25) csuklórúd) számára pedig kivágások és zacskószerű bőrmembránok (pl. a (31) membrán) 50 van alkalmazva, melyek a szükséges szabad mozgást lehetővé teszik és mégis gázmentesen zárnak. A leírt vezérlő készülékkel elért eredményeket a 2. és a 3. vázlatos ábrák kap-55 csán ismertetjük, ahol is, amint már említettük, a 2. ábra az ismert megoldást, a 3. ábra pedig a találmány szerinti megoldást láttatja. A 2. ábra a következő szerkezeti kiképzést mutatja: A (32) mérőkamra fölött 60 van a (33) cső elhelyezve, e fölött pedig az eddigi (34) kagylós tolattyú a hozzácsatlakozó (35) kiömlési csatornával, mely a (36) kiömlési csőhöz vezet. A (37) beömlési cső a (38) üres térbe vezet, melyben 65 az itt fel nem tüntetett vezérlő szerkezet van elrendezve. A 3. ábra a következő szerkezeti kiképzést mutatja: A (2) mérő kamra el van látva a két, (13) és (14) csőcsonkkal, a hozzájuk tartozó zárócsapók- 70 kai, amint ezt már fennebb leírtuk. A (27) válaszfal a vezérlési teret a (28) beömlési és a (29) kiömlési térre osztja. 1. Az áramiránynak a kamrákban iizemszerűleg megkívánt állandóan ismét- 75 lődő megfordulását a találmányt képező vezérlő készüléknél anélkül érjük el, hogy a (34) kagylós tolattyukat alkalmaznék. Ezek a kagylós tolattyúk ugyanis hátrányosaknak bizonyultak, mert bennük a 80 gázáramnak fojtása és ezáltal nyomásveszteség keletkezett, amit a tér szűkössége és különösen az a rövid ív okozott, melyet a gázáramnak a kagylón belül meg kellett tenni. A találmány lényegé- 85 ben oly szelepeket alkalmaz, melyeknek mindegyike csak nyit és zár, de egyik sem kormányozza át a gázáramot. Az áramlás megfordulása csupán az egyszerű (13, 14) stb. szelepeknek ismertetett 90 mehanikus együttműködése következtében jön létre. 2. A (34) kagylós tolattyukkal kapcsolatban az eddigi vezérműveknél még a (35) kiömlési csatornákra is szükség volt, 95 melyek a falaikon végbemenő súrlódások és a könyökökben fellépő örvénylések következtében ugyancsak fojtást okoztak. Igaz, hogy ezeket a (35) csatornákat már igyekeztek rövidre készíteni, amennyiben ioo a (33) csövet lehetőleg jobbra tolták (2. áibra), torvábbá a szűk térnek nagysága szerint a rostélyok alatti harántmetszetüket is nagyobbították, amennyire már ezt a szűk tér megengedte; bizonyos mér- 105 tékű fojtás azonban önként értődőén mindaddig megmaradt, amíg csatornát használnak. A jelen találmánynak megfelelően ezt a csatornát teljesen mellőzhettük, mert az íij vezérlő készülék a 110 mérőkamráknál alkalmazott, elkülönített (13) beömlési és (14) kiömlési csövekkel (3. ábra) lehetővé tette, hogy a vezérlési teret a (27) válaszfallal a '(28) és a (29) térre osszuk, miáltal mindkét oldalon csak 115 ezek a nagy, gyakorlatilag ellenállás nélküli terek közvetítenek a szelepek, valamim: a beömlési és a kiömlési csövek ko-