94796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék dugattyús gépek kipufogó gázainak kihasználására
Megjelent 1929. évi december lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94796. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék dugattyús gépek kipuffogó gázainak kihasználására. Backhaus Heinz mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi december hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi január hó 9-ike. Dugattyús gépeknél a hengerben végbemenő tökéletlen expanzió folytán veszteségek lépnek fel, melyek a kipuffogó gázokban rendesen fel nem használt kinetikai 5 energia alakjában nyilvánulnak meg. A kipuffogási veszteség emellett annál nagyobb, minél erősebben van a gép megterhelve, mert a teltebb diagrammal növekszik az expanziós végnyomás és ezzel 10 együtt a kipuffogó energia is. A jelen találmány oly eljárásra vonatkozik, mely a kipuffogó energiának hasznosítását teszi lehetővé azáltal, hogy a kipuffogó gázok első része, a pl expanziós 15 végfeszühséggel kiürülő hengertartalom eleven erejének kihasználása mellett, po feszültségű térből szívat és az elegy p2 nyomású térbe, pl. az atmoszférába vezettetik, míg a maradékrészt a visszafelé 20 mozgó gépdugattyú lehetőleg ellenállásmentesen tolja ki a po feszültségű térbe. Emellett pl > p2, míg p2 > po. A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló készülék lényegét a dugattyús gép 25 kibocsátó szervéhez csatlakozó szájcsőrendszer alkotja. A készülék, mint az 1. ábra mutatja, (A)-nál a gép kibocsátó szervével van összekötve és a (B) fesztelenítő száj csőből, valamint az ehhez csatlakozó 30 (C) sűrítő szájcsőből áll. Ez utóbbi mögé (D) visszacsapószelep is lehet beépítve; (E) jelöli az (F) kipuffogó vezeték csatlakozási helyét. A legnagyobb sebesség helyén, tehát (B) és (C) szájcsövek között, 35 (G) tér veszi körül a száj csőrendszert. Az 1. ábra szerinti készülék működési módja a következő: A kibocsátó szerv nyitása után a hengerből eleinte nagy vehemenciával távozó kipuffogó gázok a (B) szájcsőben, egyidejű 40 expanzió mellett, nagy sebességre hozatnak és a (B) és (C) szájcsövek között a (G) térre szívóhatást fejtenek ki. Az elegy, melyet az (E) szájcső ismét a (G) térben uralkodó nyomási meghaladó nyomásra 45 komprimál, az (F) csövön át távozik. Ha a kipuffogó gázok vehemenciája alábbhagyott, akkor a hengerből a (B) szájcsövön át áramló sugárnak nincs már annyi ereje, hogy a (G) téren, a (C) száj csövön 50 és a (D) szelepen át az (F) csőbe jusson, minthogy a (G) térben alacsonyabb nyomás uralkodik, mint az (F) térben. Ennek következtében a (D) visszacsapószelep záródni fog és a kipuffogó gázok maradéka, 55 melyet a henger visszafelé mozgó tolattyú ja kitol, a (G) térbe áramlik. Az ismertetett készülék tehát a találmány szerinti eljárás szerint működik, mert hiszen a kipuffogó gázok első része, 60 szívási munka teljesítése közben, nagyobb nyomású (F) térbe, a kipuffogó gázok maradéka pedig alacsonyabb nyomású (G) térbe áramlik. Ilymódon az effajta készülékkel felszerelt dugattyús gépnél a hasz- 65 nos teljesítmény növekszik, anélkül, hogy a gép rendes szerkezetén bárminő változásokat kellene eszközölnünk. A teljesítménynövekedést az indokolja, hogy a dugattyú visszafelé mozgásánál a kipuffogó 70 gázok nem az (F) térben uralkodó magasabb, hanem a (G) térben uralkodó alacsonyabb nyomás ellenében tolatnak ki. A gép diagrammja ennek következtében mélyebben fekvő el le n nyom ás von alat tün- 75 let fel, ami teljesítménytöbblettel egyenértékű. Eltekintve az eljárásnak ismertetett általános alkalmazási lehetőségétől és a száj-