94773. lajstromszámú szabadalom • Csőfal fűthető vagy hűthető felületekhez vagy edényekhez

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGTAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94773. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Csőfal fűthető és hűthető felületekhez vagy edényekhez. Samesreuther Richárd mérnök Butzbach (Hessen). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi junius hó 22-ike. Különösen magas nyomású melegvízfűtéseknél alkalmaztak már belül sima csőfalakat a fűtendő tartályokhoz, mely csőfalak, öntés közben beágyazott fűtőcsövek-5 kel ellátott, erős öntöttvas rétegből állnak. Az ily körülményes módon készített csőfalak némely esetben szükségessé váltak, minthogy más módon nem lehetett a fűtőfelület és a tartályfalat egyidejűleg sta-10 tikailag tehermentesítő fűtőcsövek közt benső összeköttetést létesíteni. Azonban tekintettel a vegyi befolyásokra, nem mindig alkalmazhatók öntöttvas csőfalak, valamint hogy magas, belső üzemnyomás ese-15 tén sem alkalmas szerkezeti anyag az öntöttvas. Végül, pedig a csövek körülöntése túlnagy falvastagságot eredményez azon esetekben, ha szerkezeti okoknál fogva kisebb falvastagság is megfelelne. 20 A találmány szerint úgy készítjük a csőfalat, hogy a csöveket valamely fémréteg külső felületére, a fémréteg felé eső oldalukkal ráhegesztjük. Az ily kiképzés megszünteti mindenekelőtt a fenntemlített hát-25 rányokat és a csőfalaknak a bevezetésben leírt, ismert kiképzésével szemben különböző fontos előnyöket nyújt. Ez előnyök természetesen tartályok vagy helyiségek hűtésére szolgáló csőfalaknál is mutatkoiz-30 nak, hol tehát hűtőcsövekkel ellátott falról van szó. A csövek nemcsak valamely meghatározott fémből álló alaprétegre hegeszthetők, úgyhogy ecélra a kémiai és mechanikai 35 szempontból legalkalmasabb anyagot használhatjuk. A falvastagság esetről-esetre, a szerkezetileg megfelelő méretre korlátozható. Azonkívül pedig ellentétben az ismert csőfalakkal, azokat minden nehézség nél-40 kül, bármely kívánt alakban és szerkezetben készíthetjük, továbbá alkalmazható minden további nélkül bármely kívánt, tetszőleges csőkeresztmetszettel bíró csőrendszer (kígyók, spirálisok, rácsok stb.). A telepek könnyen állíthatók fel és köny- 45 nyen alapozhatok, továbbá javítások és átalakítások a legegyszerűbb módon eszközölhetők. A melegátadási viszonyok a csövek és a belső fal között kedvezőbbek, minthogy hegesztés útján benső összeköt- 50 tetés jobban elérhető, mint öntöttvassal való körülöntéssel. A csövek ráhegesztése ismert módon végezhető. A Perkins- és acélcsöveknek oly fémrétegre való hegesztésénél, mely nem 55 bír a folytvas tulajdonságaival (öntöttvas, nikkel, Monell-fém stb.) hegesztőhuzalokat használunk, melyek a hőmérsékleteknek megfelelnek és a csövek és az alapréteg közt benső összeköttetést biztosítanak. 60 A rajzon a találmány tárgyának két« kiviteli alakja van példaképen feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerint kiképezett csőfal egy töredékének keresztmetszetét mutatja, aholis (a) az alapréteg és 65 (b) az alapréteg külső oldalára hegesztett csövek. Az (elektromos vagy autogén) hegesztés útján az adalékfém segélyével oly (c) rétegeket állítunk elő, melyekbe a csövek részben be vannak ágyazva. Mó- 70 dunkban áll a segédrétegeket annyira megnövelni, hogy a külső csőfelületeknek az (a) alapréteg felé eső fele teljesen be van ágyazva. A 2. ábra mutatja, hogy a csőfal mily 75 módon látható el a gyakorlati követelményeknek megfelelőleg (d) szigetelőréteggel és (f) bádogköpennyel oly célból, hogy a külső kisugárzást és a hőkicserélést be-