94769. lajstromszámú szabadalom • Periódikus árammegszakító vasúti villanó jelzőkhöz

nyi kontaktus zárva van. Erre azért van szükség, hogy a villamosjelző minden szünet után önmagától ismét működésbe lépjen, valamint, ami különösen fontos, begy 5 abban az esetben, ha az inga hajtóművében valami zavar lépett fel és az inga megállott, a jelzőáramkörök zárva legyenek. A mágneses áramkör és a jelzőáramkör 10 egymással párhuzamosan vannak kapcsolva (2. ábra). Abban az esetben, ha a mágnes meneteiben valamely okból rövidzárlat keletkezik, a mágnesen a normálist sokszorosan meghaladó nagyságú áram 15 folynék át, míg a jelzőáram meg nem engedhető kis mértékre süllyedne és a lánn pák nem világítanának. Hogy az ily zárlatnak a jelzőáramkörökre káros behatása ne legyen, a mágnes áramkörébe a,z 20 (S) biztosító van beépítve, amely ilyenkor kiolvad és a mágnest lekapcsolja, úgyhogy az inga nyugalmi helyzetbe visszatérhet és a jelzőáramkörök kontaktusait zárhatja. 25 A kontaktusoknak az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alakjánál ezek nyitása azzal a sebességgel történik, amellyel a mágnes a középhelyzeten áthalad. Ez a sebesség bizonyos áramviszonyok mellett elég 30 nagy, előfordulhatnak azonban oly esetek, amelyekben a kontaktusok pillanatnyi, ugrásszerű nyitása előnyösebb volna. E célból a kontaktusokat a 8—5. ábrákban feltüntetett alakban képezhetjük ki. A 35 (23) csapágyban lengő (24) kontaktusemeltyű akként van elrendezve, hogy azt a (25) görgő, amely az ingán van elrendezve, a kontaktusadó állásba vezeti akkor, ha az inga a nyugialmi helyzetben 40 van, majd azt oldalt üresjárási ívben kilengve, változatlanul meghagyja a kon taktusiheiyzetben. A kontaktushelyzet elérésekor a (26) támasztókilincs a (27) rúgó hatása alatt a (24) kontaktus vezéremel-45 tyű csúcsa elé esik és azt ebben a, helyzetben megtartja (3. és 4. ábrák). Ha vissza felé haladva az inga a nyugalmi helyzetből egy keveset kitér, akkor egy másik, ugyancsak az ingán elrendezett (28) görgő 50 a támasztókilincsnek egy kifutóívvel ellátott (29) toldatával ütközik és ezt úgy mozgatja, hogy a (24) kontaktus vezéremeltyű (30) csúcsa a támasztókilincs (31) lápcsőjéről a (27) rúgó hatása alatt lees-55 hetik, miáltal a kontaktus pillanatnyilag nyílik. (Ugrókontaktus, 5. ábra). Ily ugrókontaktus egy másik változatát a 6. ábra mutatja. A (32) kontaktus vezéremeltyűt az ingán elrendezett (33) görgő az inga nyugalmi helyzetéből a leg- 60 nagyobb oldalkilengésig ép úgy a kontaktushelyzetbe állítja, mint a fent ismertetett elrendezésnél. Azonkívül azonban a kontaktus vezéremeltyű a másik oldalra nyúló üresjárási ívvel is el van látva, 65 amely a baloldali ívvel szemben egy bizonyos szöggel el van állítva, úgyhogy az ingának jobbra való kilengésekor a (32) emeltyű, úgy fordul el, hogy a kontaktus ismét nyílik. A (32) kontaktusemeiltyűvel 70 a sokféle alakban megvalósítható, rúgóvagy súlyhatás alatt működő, billentőszerkezetek egyike van összekötve, amely a (32) emeltyűt kényszeríti, hogy az egy holthelyzet elérése után a kontaktusadó 75 helyzetbe, vagy egy másik oly helyzetbe ugorjék, amelyben a kontaktus nyitva van. Ily szerkezet, amely a (34) rúgó hatása alatt álló és a (36) rúddal a (32) emeltyűre liató (35) szögemeltyűből áll, a G. 80 ábra mutat. Egy másik változatot tüntet fel a 7. ábra. A (37) emeltyűt, ugyanúgy mint a 6. ábrában a (32) kontaktus vezéremeltyűt, az ingán elrendezett (38) görgő moz 85 gatja, ez azonban közvetlenül nem vezérel semmiféle kontaktust. Az utóbbi pillanatnyi nyitását és zárását a következő módon eszközöljük: egy permanens, vagy elektromágnes (N) ós (S) sarkai között 90 leng a (39) vasfegyverzet, amely a (40) és (41) rugókkal van ellátva. A (37) emeltyű (42) és (43) karokkal van ellátva, amelyek mindenkor a rúgók egyikét nyomják. A ra.jzolt helyzetben a fegyverzet az (N) pó- 95 lushoz tapad. Ha az inga jobbra leing, akkor a (37) emeltyű az óramutatóval egyező értelemben elfordul. Eközben a (42) kar a (40) rúgót nyomja és pedig a fegyverzettel szemben mindaddig, míg a 100 riígó feszültsége nagyobb mint az az erő, amellyel a fegyverzet & mágnesipólushoz tapad, mire a fegyverzet a pólusról azonnal leválik, a másik pólushoz csapódik és azon függve marad. Az inga visszafelé 105 való lengésekor a játék újra megindul akként, hogy a (43) kar a (41) rúgót nyomja, a fegyverzetet az (S) pólusról leszakítja és az (N) fegyverzethez löki. A (39) fegyverzet a kontaktusokat vezérli, amelyek ne tehát szintén pillanatnyilag nyitódnak és záródnak. Szabadalmi igények: L Periodikus árammegszakító főleg vasútüzemi villanó fényjelzőkhöz, amely- 11: nél a kontaktusok vezérlését a nehéz