94758. lajstromszámú szabadalom • Röntgenberendezések biztosító szerkezete

3íegie!t*iit I 9.'iO. évi január hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94758. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Röntgenberendezések biztosító szerkezete. Ottó Werner mérnök Berlin. A bejelentés napja 1927. évi április hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 30-ika. A találmány tárgyát képező biztosítóberendezés Röntgen-berendezések számára arra van hivatva, hogy a pacienst és a kezelőszemélyzetet a nagyfeszültségű áram-5 mai való érintkezésből eredhető károsodásoktól megvédje és lényegileg azon alapszik, hogy röviddel az érintés előtt egy hullámjelző közvetítése révén elektromos rezgések hatnak egy kapcsolószervre, mely LO a nagyfeszültségű transzformátort kikapcsolja. Míg az eddigi hasonló berendezéseknél az említett rezgések csak egy közvetlen a megérintés előtt keletkező szikra által létesíttetnek, a találmány tárgya oly beren-15 dezésre vonatkozik, melynél mechanikus nagyfeszültségű egyenirányító alkalmazása vagy egy járulékos rezgés rá fektetése révén állandó rezgésállapot áll fenn. Ezen rezgések a rezgéseket vivő rész közelébe jutó 20 személy testén keresztül vitetnek át a hullámjelzőre. A hullámjelző antennája az egyén munkakörzetében, pl. a padló alatt van elrendezve. Természetes, hogy az antennának minden egyéb rezgésvivő résztől oly 25 távolságban kell lennie, hogy a hullámjelzőt ne működtesse maga a készülék, hanem csak akkor működjék, ha a készülék és az antenna közti közt egy vezetőtest, pl. a rezgésvivő rész közelébe lépő egyénrész-30 ben áthidalja. A rajzon feltüntetett kiviteli példa értelmében az (a) Röntgen-csőhöz a nagyfeszültségű áramot (b) vezetékek (c) transzformátorból (d) forgó egyenirányítón 35 át juttatják. Az (e) padló alatt a kezelő egyén munkakörzetében elrendezett (f) antenna a (g) vezeték révén a (h) hullámjelzőn keresztül van földelve. A (h) hullámjelző a (c) transzformátor (j) primér 40 áramkörébe iktatott (i) kapcsolót vezérli. Ha az antenna körzetében a padlón álló egyén magasfeszültségű részhez, pl. (b) vezetékhez jut közel, akkor e részről a rezgések az egyénen át az (f) antennára léphetnek át, úgyhogy a (h) hullámjelző mű- 45 ködni és az (i) kapcsoló a primér áramkört megszakítani fogja. Hogy a biztosítóberendezést olyan Röntgen-telepeknél is alkalmazhassuk, melyek mechanikus egyenirányító nélkül dolgoz- 50 nak, melyeknél tehát nincs állandó rezgésállapot, a magasfeszültségre járulékos rezgéseket fektethetünk. Rezgéstermelő gyanánt elektroncső, Wagner-féle kalapács vagy a transzformátor magasfeszültsége 55 által táplált szikrapálya jöhet tekintetbe. Az új berendezés nagy előnye, hogy akkor is hatékony, ha valaki már az áram bekapcsolása előtt érintkezik egy a magasfeszültség vezetésére szolgáló résszel. Az 60 eddig használatos berendezéseknél ez az előny nem forgott fenn, mert ezeknél a rezgéseket előidéző szikra nem jöhetett létre az áram bekapcsolása előtt. Szabadalmi igények: 65 1. A pacienst és a kezelőszemélyzetet nagyfeszültségű áram okozta károsodástól védőberendezés Röntgen-telepeknél, melyeknél röviddel a magasfeszültség alatt álló rész érintkezése előtt elektromos 70 rezgések egy hullám jelző révén egy kapcsolószervre a nagyfeszültségű transzformátor kikapcsolása értelmében hatnak, jellemezve azáltal, hogy a magasfeszültséget vezető részekben 75 állandóan létesülő rezgések esetén a védendő egyén mozgáskörzetében, de a magasfeszültséget vivő részek közvetlen hatáskörzetén kívül hullám jelző van el-