94757. lajstromszámú szabadalom • Üveg illetszerekhez és más piperecikkehez

Megjelent 19.'S<). évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 94757. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Üveg illatszerekhez és más folyékony piperecikkekhez. Oberle Alajos tanár Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 24-ike. A találmány tárgya folyékony piperecikkek szállítására és adagolására szolgáló üveg, mely a közönséges üvegekkel, kisebb-nagyobb palackokkal szemben nemcsak lényegesen olcsóbb voltánál fogva tűnik ki, hanem igen pontos adagolást,, általában véve az illető anyagoknak legtakarékosabb használatát biztosítja, végül pedig lehetővé teszi azt, hogy a felhasználás előtt a folyadék a külső befolyások okozta változások ellen meg legyen védve, vagyis teljesen el legyen zárva anélkül, hogy dugót vagy más külön zárószervet kellene alkalmazni, nemkülönben az üveg nyitása után is bármilyen helyzetben (felborult állapotban stb.) önmagától, tehát ugyancsak minden külön zárószerv nélkül gátolja meg a folyadéknak vagy a folyadék egy részének kiömlését. A találmány szerint mindezen célokat egyaránt azzal érjük el, hogy a szóbanforgó folyadékokat fiolákban helyezzük el, melyek tudvalevőleg beforrasztott végű, hosszú és vékonynyakú üvegekből állanak és csekély (de még mindig elég tartós) falvastagságuknál, valamint tömegcikkszerű és könnyű előállíthatóságuknál fogva aránylag igen olcsók. A fiolákat a találmány szerinti felhasználással kapcsolatban típusonként különböző nagyságokban, de az alábbi okokból, mindig a vékony csőalakú nyaknak vagy kettős nyaknak, tehát a kapilláris jellegű hatásnak megtartásával készítjük. A fiolák alkalmazása eddigelé igen szűk területre, nevezetesen az orvosi gyakorlatban bőralatti injekciókra és néhány orvosi laboratóriumi mintára szorítkozott, de általánosabb alkalmazásukra eddigelé sohasem gondoltak. A találmány a fioláknak a szóbanforgó célokra való, tehát az ediginél jóval kiterjedtebb alkalmazását vezeti be, de a találmánnyal kapcsolatban nem az ezen célokra puszta át-A'itelről, hanem többszörös, különösen koz- fö metikai cikkeknél lontos, előre nem látott műszaki előnyökről van szó, melyeket az alábbiakban az egyes kozmetikai alkalmazási esetekkel kapcsolatban ismertetünk. 50 így pl. a találmány előnyei a hajfestékeknél jutnak nagy mértékben érvényre. A hajfestés technikája tudvalevőleg abban áll, hogy egyetlen üvegből, mely az illető anyagok oldatát tartalmazza, avagy 55 két vagy több üvegből, melyek az egyes (közvetlenül a felhasználás előtt összeöntendő) alkatrészeket tartalmazzák és pedig rendszerint többszöri használatnak megfelelő nagyobb mennyiségben, az egy- 60 szeri hajfestésnek megfelelő adagot tányérra vagy mindjárt magára a hajra öntik, ahol az oldatból a szabad levegőn pigmentszemcsék csapódnak ki. Ennek a szokásos hajfestő eljárásnak hátránya 65 egyrészt az, hogy az üvegbe a kinyitástól az újbóli lezárásig levegő tódul be és így az anyag oxidálódik, tehát időelőtti, nem kívánatos változást szenved, ami egyébként máskor is bekövetkezik, mert a dugó 70 nem zár egészen tökéletesen, úgyhogy a dugó mellett is levegő jut az anyaghoz, másrészt pedig az a hátrány mutatkozik, hogy pl. a fodrász az összeöntendő alkatrészek mennyiségeit nem tudja lemérni, 75 illetve még együveges használatnál is, noha kellő gyakorlata van, a szükséges adagot csak éppen ezen gyakorlati érzékénél fogva, tehát a legtöbb esetben nem tudja pontosan kivenni az üvegből és pe- 80