94756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cementiszapnak forgó cementégető kemencékbe való betáplálására

Megjelent 19.'S<). évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94756. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyers cementiszapnak forgó cementégető kemencékbe való betáplálására. Nielsen Niels mérnök Koppenhága. A bejelentés napja 1927. évi április hó 27-ike. Angolországi elsőbbsége 1926. évi május hó 4-ike. Cementnek az úgynevezett nedves eljárás szerint forgókemencében való égetésénél a nyers cementiszapot rendesen folytonos áramban tápláljuk be a kemence betáplálási végébe nyúló fúvókán át. Ezzel kapcsolatban megkísérelték az égési gázokban felhalmozott meleg jobb felhasználását a nyers cementiszapnak a kemencébe atomizált állapotban való bevezetésével; t. i. azáltal, hogy a nyomás alatt álló nyers cementiszapot szóró fúvókával táplálták a kemencébe. Ennek folytán azonban a kemence egész működésében olyan változás állott elő, mely különböző nehézségeket okozott és ez a kemence gyakorlati működésénél lehetetlenné tette ezen eljárás alkalmazását, az eljárás kitűnő termikus eredményei ellenére. A fő nehézséget a kemence hátsó végénél végbemenő anyagveszleség okozta, ameyet a betáplált iszapcseppek megszáradása olytán előállott pornak az égési gázok által a füstkamrába való bevitele okozott. Ezen hátrány orvoslását azáltal kísérelték meg, hogy a kemence átmérőjét annak felső végénél megnagyobbították, hogy így csökkentsék a füst sebességét és a kemence hátsó végénél előálló porveszteséget. Megkísérelték az elszabadult, kiszáradt, vagy > félig kiszáradt anyagnak a füstkamra fenekén elrendezett tartány segélyévei való összegyűjtését és az ezen tar Lányban összegyűlt anyagot újra felkeverték hígfolyós nyers iszappal. Az előző esetben azonban , a veszteséget nem lehet teljesen elkerülni, az utóbbi esetben pedig a kemence gazdaságossága csökkeni, mert az anyagot részben egynél többször kellett szárítani. A szárított nyersanyagban előálló említett veszteség a kemence szárító övében, 40 természetesen, annál nagyobb lesz, minél finomabban atomizáljuk a nyersanyagot a kemencébe való betáplálásnál, másrészt azonban technikai okokból a nyersanyagot igen alaposan kell atomizálni. A fúvó- 45 kában való ilyen nagymértékű atomizálás azonban csak úgy lehetséges, ha szűk nyílásokai alkalmazunk, a szűk nyílások viszont csak úgy alkalmazhatók, ha azoknak a folyékony nyersanyagban lévő különö- 50 sen durva szemcsék által való teljes, vagy részleges elzárását meg tudjuk akadályozni. A feladat ezután kettős lesz; az első a durva szemcséknek a nyers cementiszap- 55 ból ez utóbbinak az atomizáló porlasztóhoz való útja alatt történő kiválasztása, a második pedig az égési gázokkal kiszabadult atomizált anyagnak a kemence szárítóövébe való visszavezetése anélkül, hogy 60 a visszavezetés elölt vizet kellene hozzáadni. Ezt a feladatot jelen találmány szerint úgv oldjuk meg, hogy a nyers cementiszapot az atomizáló porlasztóhoz való táplá- 65 lása előtt megfelelő osztályozásnak vagy szűrésnek vetjük alá, miáltal a durva anyagot visszatartjuk, ugyanakkor, midőn a füsttel a kemencéből elillanó száraz porszerű anyagot száraz por alakjában vissza- 70 vezetjük. Ez pl. megfelelően úgy vihető keresztül, hogy a száraz porszerű anyagot, mely a füstkamra fenekén összegyűlt, olyan magasra emeljük, ahonnan a nehézségi erő hatása alatt visszafolyhat a ke- 75 mencevéghez az atomizáló fúvóka elé, amely azután azt a szárítóövbe befújja. A szárított és a kemence hátsó végénél