94747. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94747. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Héber Sándor tűzhely- és kályhagyáros Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 30-ika. A találmány olyan fűtőkályhákra vonat­kozik, amelyeknek huzatcsatornáját, több szintban fekvő légcirkulációs csövek törik át és amelyeknél a légcirkuláciős csövek 5 egyik vége légbevezető csatornául szolgáló ernyővel van átfedve. A találmány célja, hogy a légcsövek fűtőhatását erőteljesen fo­kozzuk. E cél szolgálatában a találmány két újítást nyújt, amelyek egyike a légve-LO zető ernyőt, másika pedig a légcirkulációs csövek tűzoldalát illeti, de amelyek — amint látni fogjuk — egymással szervesen összefüggő, közreható elemeket képeznek. Nyilvánvaló, hogy a légcirkulációs csö­[5 vek hőieadó képességét akkor meríthetjük ki legtökéletesebben, ha egyfelől minél több levegőt és minél egyenletesebben, más­felől pedig minél több fűtőhőt cs ugyancsak minél egyenletesebben juttatunk a csö­iO vekhez. A találmány indítékát képező felismerés szerint eddig mindkét feltétel egyaránt tel­jesítetlen volt. A légbevezetést u. i. aka­dályozta az a körülmény, hogy a külön­i5 böző szintekbe eső légcsövek más és más hőfokkal és tehát más és más léghuzat­erősséggel dolgoztak, annyira, hogy egyik a másikból szívta el a levegőt, mikor is a visszafelé tóduló levegő káros örvény­iO léseket, torlódásokat és egyéb zavarokat okozott. A légcsövek fűtését pedig az a körülmény akadályozta, hogy a rendsze­rint vékony lemezekből készült fémcsöve­ket átégés elől csupán a fűtés intenzitásá-15 nak erős légcsökkentésével lehetett vé­deni. A találmány szerint egyrészt a kályha légcsöveinek légbevezető csatornáját szin­tek szerint megosztjuk, másrészt pedig a ;0 fekvő légcirkulációs fémcsövek tűzoldalát tűzálló csővel borítjuk. Az előbbi intézke­dés rendet teremt a légbevezetésben, meg­szünteti a hátráltatásokat és torlódásokat és mindegyik szintbe folytonosan a lehető leghidegebb levegőt juttatja a lehető leg- 45 nagyobb mennyiségben, a második intéz­kedés pedig mintegy megnöveli a csőfelü­letet és állandó, egyenletes kontaktust léte­sít a fémfelület és annak hőakkumuláló köpenye között. 50 E két intézkedésnek egyértelmű, szoros egybetartozandásága már abból is látható, hogy hiába rendeznők a cirkuláló levegő pályáját, ha nem gondoskodnánk egyúttal az áramláskeltő fűtőerő növeléséről is, vi- 55 szont ha csupán ez utóbbit növelnők ma­gában, csak annál jobban fokoznók a zava­rokat, amelyek a légpálya rendezetlensé­géből származnak. A rajzok a találmány szerinti újítások 60 kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra teljes kályha hosszmetszete. 2. ábra az ernyőnek belülről vett nézete. 3. ábra teljes kályha nézete. 4. ábra egy ernyőnek függélyes metszete. 65 5. ábra a 2. ábrabeli ernyőnek V—V vo­nal szerint vett vízszintes metszete. 6. ábra az 1. ábrabeli ernyőnek VI—VI vonal szerint vett vízszintes metszete. 7. és 8. ábra légcsövek keresztmetszetei 70 Az (1) fekvő aknából a szaggatott nyilak­kal jelzett úton vezet a huzatcsatorna a (2) csonkán keresztül a kürtőbe. A zeg­zugos huzatcsatornát, egymás felett több szintben, (3) fekvő légcirkulációs csövek 75 törik át, amelyeknek jobboldali végét a (4) légbevezető ernyő borítja. A kályha új részei mármost a (4) ernyőt csőszintek szerint megosztó (5) választófalak, ame­lyek a telt nyilak irányában terelik a le- 80

Next

/
Thumbnails
Contents