94743. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közbenső feszültségek levezetésére akkumulátortelepekból

Megjelent 19.'S<). évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94743. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Berendezés közbenső feszültségek levezetésére akkumulátor-telepekből. Baumer Ede igazgató Wien. A bejelentés napja 1927. évi április 20-ika. Többcellás akkumulátor-telepeknél eddigelé az esetről-esetre szükségessé vált közbenső feszültségeket mindig az elektróda-pólusokról vagy két szomszédos elem 5 egymással ellenkező pólusainak összekötővezetékeiről vezették le. Ama számos esetben, melyekben az elemek el vannak zárva és ú. n. kiöntő masszával vannak eltömítve, a levezetés említett módja a 3 pólusoknak vagy az összekötővezetékeknek a kiöntő masszán való keresztülvezetésével jár, ami könnyen maga után vonja azt, hogy az utóbbiban tömítetlenségek következnek be és ezzel a sav annak felii-3 letére jut ki, amikor is e savréteg a szomszédos elemek között villamos összeköttetést és ezzel a telep gyors önkisülését idézi elő. E hátrányokat a találmány szerinti berendezés teljesen kiküszöböli, minthogy ) a találmány tárgyánál csak a sav utántöltésére szolgáló csöveket kell a kiöntő masszán átvezetni, míg az elektróda-pólusok és azoknak összekötővezetékei az öntőmasszán belül maradnak. A berendezés lé) nyege oly közbenső elektróda alkalmazásában áll, melyet akár maradandóan alkalmazunk az elemeken, akár pedig a szükséghez képest a töltőnyíláson át tolunk be. Az első esetben célszerű a köz) benső elektródát a töltőcsővel egyesíteni és pedig olymódon, hogy az utóbbit áramvezető anyagból, célszerűen ólomból állítjuk elő és lefelé annyira meghosszabbítjuk, hogy a savba merül. Ekkor a közbenső > feszültség levezetése akár olymódon történik, hogy a töltőcsőnek a kiöntő masszából felfelé kinyúló részét bilincs vagy hasonló elem segélyével hozzuk összeköttetésbe a közbenső feszültség levezetésére ) szolgáló huzallal, akár pedig olymódon, hogy a cső felső végének belsejébe áramvezető anyagból készült dugót szorítunk be, mely a csőfallal érintkezik ós a levezető huzallal van összekötve. A szükséges közbenső feszültség változása esetén a 45 bilincset vagy a dugót egy másik elem töltőcsövével kötjük össze. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés példaképem foganatosítási alakját tünteti fel. Az 50 1. ábra a berendezésnek és egy elem egyik részének oldalnézete és részben metszete. A 2 ábra a berendezés hatását szemlélteti egy akkumulátor-teleppel kapcsolatban, 55 kapcsolási vázlat alakjában. Az 1. ábrán (a) az elem elektrolitja, (b) a födele, (c) a kiöntő massza, (d) pedig az ólomból készült töltőcső, mely alul ferdén le van metszve és csúcsával az (a) elektro- 60 jlitba merül. A töltőcsőbe az ólomból készült (e) dugó tolható be kellő illeszkedéssel, mely dugóhoz az (f) csavarmenetek és két (g) csavaranya segélyével a közbenső feszültség levezetésére szolgáló (h) huzal 65 van kapcsolva. A bevezetőleg jelzett második esetben a töltőcső a szokásos módon nem-vezető anyagból készülhet és annak nem kell alsó részével az elektrolitba merülnie. Ez eset- 70 ben a közbenső elektróda pl. vékony ólonirúdból áll, melynek vége célszerűen ki van hegyezve avégből, hogy az odatapadt sav lecsepegése megkönnyíttessék, míg a rúd felső vége a közbenső feszültség levezeté- 75 sére szolgáló vezetékhuzallal van összekötve. E berendezés alkalmazásánál az ólomrudat a tekintetbe jövő elem töltőnyílásán át mindaddig vezetjük be, míg az a savba nem merül, míg a szükséges 80