94736. lajstromszámú szabadalom • Berendezés indukciós kemecékkel magas hőmérsékletre való hevítésre
- 6 — ciával növekednek, amikor is a költségek ugrásszerűen emelkednek, ha a frekvencia a forgó többpólusú tipus alkalmazhatása céljából túlnagy. Másrészt a konden-5 zátorok költségei a CE2 értékével csökkennek és így a KW-ra számítva emelkedő frekvenciával kisebbednek. A költségeknek ezen viszonyait a 13. ábrának (21) és (22) görbéi szemléltetik, míg a (23) 10 görbe az előbbi görbék összegét ábrázolja, vagyis a (23) görbe megadja a kombinált generátor-kondenzátorberendezés építési költségeit a berendezés bizonyos nagyságú méreténél. Ez utóbbit az egyes berendelő zéseknél külön-külön kell megállapítani. Amint látható, a (23) görbe alsó része erősen laposodik és a találmány célja oly frekvenciát választani, mely ezen görbének alsó értékével korrespondeál és me-20 lyet „optimálfrekvenciának" akarunk nevezni, hogy a kombinált generátor- és kondenzátorköltségek a lehetőségig csökkenjenek. Bizony oá határokon belül azután még mindig lehetséges a kiválasztás, 25 mely attól függ, vájjon egy lehetőleg magas vagy lehetőleg alacsony, még használható frekvencia mutatkozik e célszerűbbnek. A feltüntetett körbe a kondenzátor pár-30 huzamos kapcsolásának feltételezése mellett van szerkesztve. Ez a görbe megváltozik, ha a negatív reáktáncia elérésére a kondenzátor helyett más eszközt alkalmaznának. De más tényezők is, mint 35 pl. az anyagárak változása, a modell megjavítása és az előállítási módok tökéletesítése is meg fogják változtatni mind a három görbe alakját. Köinnyen belátható, hogy a kondenzáló tornak azon KVA teljesítménye, mely szükséges, hogy a kondenzátor mellékkapcsolásánál a teljesítményíaktort a kemencekapcsoknál 100'%-al fokozzuk, a következő értékkel bír: Tr „. uyt F-45 KVA ' ,. r A kondenzátor költségei tehát-Sc = ?-———-, ahol K egv állandó. ¥ Az i2 R-veszteség az induktoron belül ennek minden térfogategységére, mint 50 könnyen kimutatható, a következő menynyiséggel egyenlő: A-4 (n,i)2 . Könnyen belátható továbbá, hogy azon esetben, ha geometrialilag hasonló kemencék egyenlő A-4 (ni)2 értékekkel működnek (ami teljes 55 terhelésnél rendesen meg van), akkor úgy a fűtési intenzitás, mint az induktorreaktáncia és az ellenállás közti viszony egyenes függvényei az A2 N szorzatnak. A fűtési intenzitás itt azon teljesítmény gyanánt van definiálva, mely a betétanyagon 60 belül ennek minden térfogategysége után hővé alakíttatik. Oly kemencékben, melyek ugyanoly A-4 (ni)2 értékekkel dolgoznak, oly feltételek mellett, melyek az A2 N kifejezésnek 65 ugyanoly értékeihez vezetnek, a hőnek a megfelelő betétanyagokba egyenlő intenzitásokkal kellene átmenni és egy kisebb, 50.000 periódussal működő kemencének ugyanúgy kellene működni, mint oly ke- 70 mencének, mely tízszer akkora átmérővel bír és 500 periódussal működik, amikor is a töltés és a szükséges teljesítmény a nagyobb kemence számára kb. 1000-szer akkora, mint a kisebb kemencénél. Ezek- 75 nek a kemencéknek egyenlő kemencehatást és a hőfejlesztésben egyenlő intenzitást kellene mutatni. Ha azonban megkísérelnénk a kisebb kemencét 500 periódussal működtetni, 80 akkor azon áram, mely az induktorcséve megengedhető melegfelvétele által van határolva, ugyanolyan volna, mint az előbb és az induktornak hővesztessége kb. ugyanazt az értéket venné fel, mint 50.000 85 periódusnál, míg a betéttel közölt hő —ha lehetséges volna ugyanazon teljesítményfaktort fenntartani, — az előbbi értéknek 1%-ára csökkenne. A teljesítményfaktor azonban úgy a csökkenő reaktáncia foly- 90 tán, mint a betétanyag közepén szétszóródó indukció folytán kisebberiik, úgyhogy a hasznosan hővé alakított teljesítmény jelentéktelen. Érthető tehát, hogy a fűtőhatásnak és a hatásfoknak hirtelen 95 csökkenése az indukciónak a betétanyag közepéhez való érésekor, a szakkörökben azon feltevéshez vezetett, hogy nem mágneses anyagoknak induktív felhevítése oly frekvenciáknál, melyek többpólusú 100 generátorokkal elérhetők, teljesen keresztülvihetetlen és hogy az ilyirányú javaslatok fantasztikusaknak tekintettek. Az előbb említett két kemence közül a nagyobbik az, amely alkalmas a betét- 105 anyagot gyorsabban felhevíteni, megfelelő hatásfokkal alacsonyabb frekvenciánál működni, sőt további anyagoknál (nevezetesen oly anyagoknál, melyeknél az vezetőellenállás tág határok között váltako- 110 zik), még nagyobb hőfokok elérésére, mint a kisebb kemence. Egyenlő hőmérsékleteknél a nagyobbik kemence térfogategységenként kisebb sugárzási veszteségekkel működik, mint a kisebb kemence. Egyenlő 115
