94734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasfonalszövetek pótlására szolgáló fényes szövetek előállítására

Megjelent Í930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRMG SZABADALMI LEÍRÁS 94734. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vasfonalszövetek pótlására szolgáló fényes szövetek előállítására. Wolf Félix gyáros Wien. A bejelentés napja 1926. évi jnlius hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi augusztus hó 1-je. Az úgynevezett vasfonalszövetekben (Eisengarngewe>be), melyeiket bélésnek vagy más célokra is használnak, a láncfo­nalak vasfonalakból állanak, melyek kö~ 5 vetkezőképen készülnek: A nyers fonalat úgynevezett two-leas-motollán motollál­juk, ezután festjük és appret áljuk és forgó kefékkel dolgozó gépek segélyével lüsterezziik. Ezt követőleg a szálakat csé-10 véljük és nyírjuk és végül belőlük ismert módon a láncot készítjük. Nyilvánvaló, hogy ez az egész eljárás költséges és spe­ciális gépek egész sorát igényli. A találmány értelmében oly szövetet 15 állítunk elő, mely a vasfonalláncca] bíró szöveteket teljesen pótolja, melyet azon­ban sokkal egyszerűbben és olcsóbban úgy készítünk, hogy a kész szövetet appretáló szerrel itatjuk ós ezután kifeszített álla-20 pótban egyik viagy mindkét oldalát addig kezeljük gyorsan mozgatott lüsterező szer számokkal, különösen kefékkel, míg csak a szövet 1 áncf on a 1 szöv et jellegét nem vette fel. Az ily módon kezelendő szövetet 25 vagy festett fonalakból állíthatjuk elő, vagy pedig a lüsterezés előtt egész gya­nánt festhetjük. A festőanyag az appre­táló szerrel is keverhető. Ezen eljárásnál tehát a vasifomalak ké-30 szításéhez szükséges összes különleges munkafolyamatok feleslegessé válnak. A fényes szövet, mely az ismert vasfonal­szöveteket teljesein pótolja, jóval egysze­rűbben állítható elő, mint az> ismert vas-35 fonalszövet, mert csupán a kész szövet utókezelésére van szükség, ami sokkal egyszerűbb, mint azok a fent ismertetett külön rendszabályok, melyek a vasfona­lak és vasifonalszövetek előállításához szükségesek. 40 A kész szövet lüsterezósét legieéls&erűb­ben kefehengerekkel végezzük, melyek a szövet hosszirányához képest keresztben vannak elrendezve; a szövetet kifeszített állapotban húzzuk át a kefehengereken. A 45 kefehengerek tehát a szövet mozsgása irá­nyában forognak és pedig oly módon, hogy a kefehengerek kerületi sebessége az érintkezési ponton sokszorosa annak a se­bességnek, amellyel a szöveteit a keféken 50 véígighúzzuk. A keféket azonban az ellen­kező irányban is forgathatjuk. A szövet fényasítésénél az a lényeges, hogy a szövetet alkotó fonalak rostocskái mindenekelőtt magukhoz a fonalakhoz ra- 55 gasztassanak, ami azáltal történik, hogy a ragadós appretáló szerrel itatott szövetet kefékkel kezeljük, melyek a rostooskákal a fonalakhoz fektetik és hozzájuk ra­gasztják. A szövetet azonban még ezenfe- 60 lül is kefékkel kell kezelni, hogy neki a tulajdonképeni tükiörfényt megadjuk, mert hiszen a rostocskák oda ragasztásá­nak cs;upán az a célja, hogy a szövet felü­lete simíttassiék, vagyis a fényesítéshez 65 előkészíttessék. A tükörfényt csak a szö­vet intenzív és hosszan tartó kefélésével hozhatjuk létre és ha a szövetet forgó ke­féken akarjuk folytonosan átvezetni, hogy az eljárást folytonos üzemiben vihessük 70 keresztül, akkor nagyobb számú ilyen for­gókefét kell egymás mögött elrendezni. A mellékelt rajz a fent ismertetett eljá­rás keresztülvitelére alkalmas berende­zésnek példaképeni foganatosítási alakját 75 vázlatosan mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents