94691. lajstromszámú szabadalom • Kombinált magas és középnymású forró vizzel és gőzzel dolgozó fűtőtelep

Megjelent 1930. évi január hó 1 a-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 94691. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kombinált- magas és középnyomású, forró vízzel és gőzzel dolgozó fűtó'telep. Brandt Ottó Fritz mérnök Köln-Lindenthal. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 23-ika. A vegyiiparban a gyártási folyamat kivitelére számos esetben alkalmaznak gőzt, mégpedig részben magában a gyártási folyamatban, részben pedig csak mint a 5 hőt tartalmazó és tovaszállító közeget. Ezen gőzt eddig általában egy központos gőzkazántelepben állították elő és csővezetékek útján vezették el az egyes fogyasztási helyekre. Közismert, hogy a víz gaz-10 daságossági szempontból a gőznél jóval kedvezőbb hőhordozó közeg. Ezen felismerést pl. hasznosították az úgynevezett távfűtőtelepekben, amennyiben ezeknél forró vizet vezettek nagyobb távolsá-15 gokra, melyet azután gőzzé alakítottak át, mire a képződő csapadékvizet a szokásos módon olfolyatták vagy a kazán táplálására visszavezették. A forróvízfűtés alkalmazása a vegyiiparban eddig igen kor-20 látóit volt, dacára annak, hogy éppen magasabb hőmérsékleteken igen nagyfokú gazdasági előny volt remélhető. E téren az úgynevezett Perkins-fűtéseket alkalmazták, melyek magában zárt csőveze-25 tékből állanak, melynek egy része a tüzelésben foglal helyet és a hő felvételére szolgál, egy másik része tulajdonképpeni vezeték gyanánt működik, harmadik, legtöbbnyire kígyócsőalakú része pedig fűtő-30 test gyanánt hat. Ezen megoldásnál minden hőfogyasztási hely számára külön fűtésre, azaz egy-egy önmagában zárt csővezetékre van szükség, úgyhogy ezen fűtések alkalmazhatósága már ezen okból 35 is korlátolt. A Perkins-telepek tökéletesítését képezik az oly forróvízfűtések, amelyeknél nagyobb számú hőfogyasztási hely számára ugyancsak egyetlen fűtőhelyet alkalmaznak, azonban ezen egyetlen fűtő-40 hely szintén csakis tökéletesen zárt csővezetékben nagyobb terű bővítések alkalmazása nélkül dolgozhat hatásosan, mimellett a hőfogyasztási helyeken mindenféle expanziót el kell kerülni. Az imént említett forróvízfűtéseknél cirkulációs 45 szivattyú közbeiktatása által a keringési sebességet és ezáltal a hőátvitelt megnövelték ugyan, azonban ezáltal sem vált lehetővé ezen forróvízfűtések általános alkalmazhatósága, mégpedig ezen törek- 50 vés a következő két okból hiúsult meg: 1. Ezen fűtéseknél a fűtendő készülékek állandóan a teljes kazánnyomás behatása alatt állanak, mely pl. csak kb. 200° hőmérséklet esetében kb. 14 atm., mely nyo- 55 másra a legtöbbnyire csak alacsony nyomásokra szerkesztett készülékek a legrit- . kább esetben alkalmasak; eddig ugyanis a bevezetett nagyfeszültségű gőzt a készülékek a kívánt hőmérsékleteknek meg- 60 felelő munka nyomására redukáló szelepek segélyével redukálták, ami forró víz esetében nem lehetséges. 2. A vegyiiparnak úgyszólván egyetlen gyártási folyamatán belül sem nélkülöz- 65 hető teljesen a gőz. mint olyan, miután gyakran nem pusztán a gőzben rejlő hő, hanem magának a gőznek a vegyi reakcióban való közreműködése is szükséges, pl. feldolgozandó anyagok gőzöltetésénél 70 (a ruggyantaiparban a vulkanizáció, hajlított faáruk előállítása, továbbá számos munkamenet a festőiparban, a papíriparban stb.). Számos oly eset is adódhat, amelyben tisztán szerkezeti okokból a 75 csak kevés teret kitöltő forró víznek a nagytérfogatú, azonban súlymegterhelés szempontjából elhanyagolható gőz helyett való alkalmazása lehetetlen, így pl. nagy