94684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagoknak fahulladék és szulfithulladéklúg keverékéből való előállítására

— 304 — lúgol igen jól absorbeálják és célszerűen száríló dobokban a kívánt száradási tokig szárítható. A találmány folyamán végzett kísérletek 5 azt mutatták, hogy jól használható brikettek előállítására kívánatos, hogy a brikettezésuél a lekötés csaknem pilianatszerűleg eszközöltessék. A jelen esetben azonban ily lekötés csak akkor kövelkezlietik lu be, ha a keverék közel a szárazsági határig be van szárítva. Sőt ezen esetben sem köl a lúg és a forgács elegendő imér'tékben. ha a keverék közvetlenül sajtolása előtt nem kezeltetett gőzzel fellazítása cél-15 jából és nem lehet elegendő sűrűségű brikettet meghatározott nyomásnál előállítani, ha nem használunk gőzöli anyagot. A szükséges konzisztenciájú anyagól azonban nem lehet szokásos módon, vagyis 20 gőznek az anyagba való befuvatása állat gőzölni, mivel ezáltal nem kapnánk egyenletes átnedvesítést. a lúgot a gőz kioldaná és az egész tömeg kásaszerfí állapotra változtatnék át. Ezen oknál fogva az anya-25 got a jelen találmány értelmében következő módon kell gőzölni. A lúgnak és a forgácsnak néhány százalék nedvességig beszárított keverékét a brikellsajtóhoz való útján szétosztott állapol-30 ban kellő magasságú zárt téren. pl. dobon, csővezetéken vagy hasonlón ejtjük keresztül, amelybe alulról löt leié telített vízgőzt l'uvatunk. Azon rövid időtartam, amely eltelik, amíg az anyag a brikellsajtóhoz való 35 útján ezen zárt téren áthalad, elegendő ahhoz, hogy a vízgőz egyrésze a keverék egyes részeire lecsapódjék és egyidejűleg ahhoz, hogy a keverék kellően megmeLegíllessék. A keverék eközben csak kb. 2»<> 40 vizet vesz föl, mely elegendő, hogy a lúg annyira meglágyuljon, hogy az anyag a brikellsajlóban való megérkezésénél összesajtolható és homogén briketté alakítható, amely utóbb ki nem terjed, sem meg nem 45 repedezik. A brikettek sajtolása melegített matricákban történik. A brikettekbe fölveti lúgmennyiség elsősorban fokozza azok tüzelési értékét, továbbá fajsúlyúi, kötőanyagul szolgál a 50 forgácsrészecskék közölt és ezeket tökéletesen légállóvá teszi. A briketlsajló elhagyása után a briketteket kb. 200° C hőmérsékletnél szárító vagy szenesítő folyamatnak vetjük alá. amidőn a lúg oldhatatlan 55 vegyületté bonlaiik szél, amely kötőképességének megtartása mellett a brikettek kalorimetrikus értékét még tovább fokozza. Az ily módon kapott tennék szuU'itszén és faszén egyesítésének tekinthető, melyek nagy liizelőértékkel bírnak és egymást a 6( fent megadott összetételű briketté értékes módon kiegészítik. A fent leírt eljárás szerint és kb. 600 kg/cni2

-enk(''nti nyomásnál előállított brikettek fajsúlya 1.4—1.5, vagyis kb. a kő- 6J szénnel egyező fajsúlyú. A frissen sajtolt brikettek közvetlenül gőzkazánok és más tüzelések lutésére használhatók, amelyeknél erős hőhatás kívántatik, illetve a fentemlített módon tovább kezelhetők. 7( Esetleges szenesítő folyamatnál, amely nem sokkal 200" C fölötti hőmérsékletnél eszközlendő, a brikettek száraz lúgtartalma a bevítési költségek csökkentésére annyiban járul liozzá, hogy a lúg a hevítésnél 7i bekövetkező szétbomlásnál exolermikusan hal és a hőemelkedéshez hozzá járul, vagyis másszóval a reakeióhő a szenesílési folyamathoz elegendő, ha a keverési arány a szárazlúg és a forgács között a fenlemlí- 8( Lelt mértékű. A fent leírt szenesílési folyamat nem cserélendő fel korábban ismeri brikettszenesílési eljárásokkal, meri oly szenesílési folyamatnál, melynél a fent megadott ma- 8." gas lúgtarlatom használtatik, a lúg először 'a szenesílési folyamatot bevezeti, azután a továbbhaladó szenesítés számára Áőforrás gyanánt hat. A száraz lúg kritikus hőmérséklete, vagyis az a hőmérséklet, í». melynél a kénessavas sók kénsavas sokicá változnak át. kb. 180 ° í'-nál van. Ha tehát ezen átalakítás meg nem gátolt liőemeikedésnél folytattatnck, akkor a brikettek már 2öOu

C hőmérséklet alatt, vagyis a reakció- 9i folyamai alatt meggyulladnának. A brikeitezéshez előkészítőit lúg-forgaeskeverék brikettgyártás helyett poralakú tüzelőanyag előállítására is használható. Általánosan ismeretes, hogy poralakú 1.C tüzelőanyagok, amelyek magasabb vagy kevésbbc magas kalorimetrikus értékű szilárd I érmékből származnak, a tüzelőtérbe valió befuvalásuk általi elégésnél lényegesen magasabb hatást eredményeznek és K hogy ezen hatás tovább fokozódik, minél finomabban van a tüzelőanyag szétosztva. A jelen találmány szerint előállított brikettek természetesen ugyanúgy, mint bármely más tüzelőanyag, porrá őrölhetek, 1! amely a mindenkori finomsági fokának megfelelő műszaki eredményt adja, azonban ez a folyamat rendesen igen magas költséggel jár, A feni leírt módon a brikettgyártáshoz 11 felhasználandó anyagból a jelen találmány értelmében kívánatra poralakú tüzelőanyag állítható elő. Az e célra alkalma-