94680. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőcső
Megjelent 1930. évi január hó 15-én. "AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94680. SZÁM. — VTI/d. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű kisütőcső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken Eiiulhoven. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 26-ika. Hollandiai elsőbbsége 1925. évi január hó 28-ika. Kisütőcső veknél gyakori az a jelenség, hogy a burkolatnak belső falfelületét töltött részecskék érik, miáltal helyi töltések képződhetnek. Az üveg által és az üveg-5 felület mentén történő vezetés szintén okozhat helyi töltést. Ha az elektródok között, mit Röntgen-lámpáknál és küldőlámpáknál, nagy feszültségeket kell létesíteni, az említett töltések átütéshez, töréshez és 10 egyéb nem kívánt jelenségekhez vezethetnek. Ez oknál fogva már gyakran javaslatba hozták a cső belsejében, a csőfaltól bizonyos távolságban elrendezett ellenzők vagy pajzsok segélyével megakadá-15 lyozni, hogy a csőfalat töltött részecskék, pl. elektrónok, túlságosan érhessék. Az imént említett jelenség főleg akkor súlyos, ha a kisütőcső burokja részben egy vezetőanyagból és részben egy nem-vezető-20 anyagból, pl. üvegből áll, mely részek egymáshoz vannak forrasztva. A forrasztási helyek ugyanis kevésbbé képesek nagy potenciálkülönbségek fellépésének ellentállni, amiért is az említett ellenzők vagy, 25 pajzsok elrendezésénél főleg arra ügyeltek, hogy a forrasztási hely, ill. helyek amennyire csak lehet az elektrónok hatáskörén kívül tartassanak. A jelen találmány az említett hátrány-80 nak egyszerű és hatásos beszüntetésére más eszközt nyújt. A találmány szerint a kisütőcső felületét egy vagy több, a forrasztási összekötőhelyeket befödő, vezető borítással látjuk 35 el. Ezek a borítások pl. fémfóliának, mint ólomfóliának vagy ónfóliának egy csíkjából állhatnak, mely a forrasztási hely köré vagy a belső oldalon a forrasztási helyhez van fektetve, vagy pedig lehet a cső belső 40 falfelületét helyenként egy fémtükörrel, pl. ezüsttükörrel befedni. Mindezen esetekben a vezetőborítás célszerűen akként helyezendő el, hogy annak egyik része a csőburkolat vezetődarabjával érintkezzék, míg másik része csekély darabbal, leg- 45 alább néhány milliméterrel a forrasztási helyen túlnyúljon. Ezáltal a veszélyes pont a csőburkolat vezető és nem vezetődarabja közti forrasztási helytől a vezetőborítások szabad végei- 50 hez van eltolva, ahol a nem-vezető fal a fellépő feszültségeknek jobban tud ellentállni. Ez többek között abból a körülményből magyarázható, hogy a borítás által a veszélyeztetett zóna a nem-vezető csőbbur- 55 kolat belsejéből ezen burkolat külső vagy belső falfelületéhez helyeztetik át. A mezőerősségnek a borítás szélén való csökkentésére ajánlatos a borítás szabad végét némely esetekben éles végződés helyett le- 60 kerekített végződéssel kiképezni. A találmány szerinti szerkezet igen alkalmas a bevezetésben említett ellenzőkkel vagy pajzsokkal kapcsolatban való alkalmazásra. 65 A mellékelt rajzokban a találmány tárgya két foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig: az 1. ábrában egy Röntgen-csőnél, á 2. ábrában pedig egy küldőcsőnél. 70 Az 1. ábrában feltüntetett Röntgen-cső az (1) üvegburokból, az ehhez az (5) pontnál hozzáforrasztott, pl. krómvasból álló (2) fémburokból és az ez utóbbihoz a (4) pontnál hozzáforrasztott (3) üvegablakból 75 áll. Az (1) üvegburok egy befelé nyúló résszel bír, melyhez a (6) pontban a (7) fémcső van hozzáforrasztva, mely utóbbi, alsó végén, a (8) antikathódát hordja. Az izzó kathódából kiinduló elektrónok 80
