94651. lajstromszámú szabadalom • Tartalék ellenállás

Megjelent 1930. évi január hó 180-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94651. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Tartalék-ellenállás. Lampl Afréd oki. mérnök Berlin-Halensee. Pótszabadalom a 91391. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1927. évi március hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 13-ika. A 91391 lajstromszámú törzsszabadalomban védett tartalékellenállásoknál mutatkozó hátrányokat jelen találmány szerin t azáltal szüntetjük meg, hogy a tartalék-5 ellenállás fémrészecskéinek, melyek az elektromos áraim keresztüláramlása közben apró szikrahosiszakat adnak, elektromos és mechanikái állapotváltozásait határoljuk. 10 E célból a mellékelt rajz, 1. ábrája szerint a lámpa (a) és (b) kapocs részeihez kapcsolt tartalékkapcsolásnál a feszültség iránt érzékeny (c) rölé vagy szelep és a tulaj donképeni, a lámpa részi észültségét 15 megsemmisítendő (d) tartalékellenállás térbelileg egymástól elválasztva vannak elrendezve. Ezáltal az érzékeny (c) szelepet az áramkeresztülfolyás közben fellépő, többnyire igen tekintélyes hőemelkedés 20 hatásától megóvjuk és (c8

) fémrészecskéinek összesülését megakadályozzuk. Hogy azonfelül huzamosabb elraktározás esetén és a folytonos rázkódtatás következtében a fémrészecskéknek bekövetkezhető össze-25 állását meggátoljuk, a (c) szelepet előnyösen nem túlságosan apró féimgolyócskákból, mint ólomserét, madárserét vagy efféle képezzük ki, miket a (c,) és (e2

) érintkezési elektródák közé lazán beöntünk. 30 Azt tapasztaltuk, hogy ilyfajta, egymással lazán érintkező, mérsékelt számú fémgolyóeska igen érzékeny feszültségről ét alkot, mely kis feszültség (egy sorba kapcsolt lámpa részifeszültsóge) esetén az 35 áram útját teljesen elzárja, míg túl nagy feszültség (hálózati feszültség) fellépése esetén az egyes, légköziökből és oxidrétegekből álló, szigetelő hézagok átüttetnek és a golyócskák össizehegednek. A tekintetbe jövő feszültséghez mérten kisebb 40 vagy nagyobb számú ily mikroszkópos kis golyószikratávolságot kell egymás után kapcsolnunk. A golyócskák porzsolása, illetve összehegesztése után az ellenállás általában igen csekély lesz, úgyhogy a (c) 45 szelepre eső melegfejlődés is elenyészővé válik és a részfeszültségnek túlnyomó része a megfelelően méretezendő, külön (d) ellenállásra esik. A (cs

) golyócskák porzsolásénak meg- 50 szűnóse már a legcsekélyebb rázkódtatásnál bekövetkezik és pedig minden közbenső fokozat nélkül, mert a golyóalak következtében az érintkezési helyeken való összehegedés csak egy-egy pontban történ- 55 hetik meg és ennélfogva az összehegedt helyeken a hegedés megszüntetése ellen alig lép fel valami mechanikai ellenállás. Egy további mód arra, hogy a tartalókellenállás fémrészecskéinek állapotválto- 60 zásait határoljuk és pl. fémrészecskéknek zavaró összesülését, illetve össizeállását megakadályozzuk, abban áll, hogy a fémrészecskéket áramot neim vezető, hőálló kötőanyagba ágyazzuk be. E oélra külön- 65 böző szilárd anyagok (poralakban) jönnek tekintetbei, melyek vagy a hőhatás következtében kötnek, vagy pedig megfelelő pótanyagok hozzáadása által kötővé tétetnek, mint pl. gipsz, cement, chamottevagy 70 effélék. így pl. megközelítőleg egyenlő térfogatú vasreszeléket és gipszet jól összekeverünk, ezt az anyagot az izzólámpa kapcsaival összekötött két elektróda közé he- 75 lyezzük és víz hozzáadása által kötni hagyjuk. Az ilymódon előállított, szilárd testnek a törzsszabadalomiban leírt tarta-