94649. lajstromszámú szabadalom • Szalma-rázó cséplőgépekhez

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 94649. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Szalmarázó cséplőgépekhez. Krizbay József malomtulajdonos Zág-oii. A bejelentés napja 1927. évi január hó 19-ike. Romániai elsőbbsége 1926. évi november hó 24-ik3. Cséplőgépeknél tudvalevőleg legáltalánosabban a hintázó szalmarázók vannak elterjedve, melyeknek mozgatása, különösen nagyobb gépeknél körülforgó 5 görbített könyöktengelyek vagy forgattyúk segélyével történik, mimellett, hatásosabb működés céljából, a szalmarázó több, egymás mellett elhelyezett rázóládára van osztva, me-0 lyek mindegyikének mindkét végével van egy-egy könyökt-eingely összekötve, úgyhogy a rázóláda egész hosszában, párhuzamosan emelkedik és süllyed; emellett az elrendezés olyan, hogy míg az egyik 5 láda emelkedik, addig a mellette lévő láda süllyed. Ennél a berendezésnél feltűnő a forgattyiikarok nagy száma, ami különféle hátrányokkal jár. Bár lényegesen egyszerűbbek azok a szalmarázók, melyek-D nél a könyöktengely a rázóláda közepén van alkalmazva, a láda vége pedig lengőemeltyűre va.n szerelve, úgyhogy csak egyetlen görbített forgattyú tengelyre van szükség, mégis ezeoi berendezésnél is minj den egyes láda külön forgattyút igényel, illetve még mindig szükség van görbített f or ga ttyútengelyre, amely igen költséges s azonkívül minden forgattyúkar között egy-egy csapágy alkalmazandó. Az ily be) rendezéseknek nemcsak előállítása igen költséges, hanem minden egyes ládának külön szerelése is igen körülményes és költséges, végül pedig cséplés közben az egész szalmarázóberendezés folytonos el-1 leiLőrzést és olajozást, vagyis nagy fenntartási költséget is igényel. Mindez végeredmény ben aránytalanul nagy összköltséget okoz és a cséplési munka jelentékeny megszakításával is jár. Mind e hátrányokat hatásosan küszöböli 40 ki a találmány, melynek lényege abban van, hogy a szalmarázóládát mindkét végén lengöemeltyűkre függesztjük fel vagy támasztjuk alá és a rázóládát vagy az egyik lengőemeltyűt a cséplőgép bármely í.r

> hajtott tengelyéről mozgatott csuklós hajtórúd segélyével hajtjuk a szokásos hintázó mozgással. Ezzel nemcsak meglepően nagy szerkezeti egyszerűsítést s ennek nyomán minden iránybam jelentékeny 50 költségcsökkentést, hanem egyúttal jóval hatásosabb rázást is érünk el, úgyhogy a találmány tárgyának alkalmazásánál egyetlen közös rázó ládával is beérhetjük, vagyis nincs többé okvetlenül szükség 55 arra, hogy a szalmarázót több külön rázóládára osszuk fel. Ez a körülmény, mely további jelentékeny szerkezeti, szerelési és gépkezelési egyszerűsítést jeleint, főleg annak tulajdonítandó, hogy míg körülforgó 60 forgaityúkarok vagy könyöktengelyek esetén egy fordulat alatt a rázómozgás egész vízszintes komponense és függélyes komponense között 1:2 vagy 2:1 arány van (aszerint, amilyen a hajtás elrende- 65 zése), addig a találmány tárgyánál nem teljes körben, hanem csupán ívben mozgó lengőeimeltyűről lévén szó, a körív helyének és nagyságának, illetve kívánt esetben még a hajtórúd hosszának kellő megvá- 70 lasztása révén a vízszintes és függélyes .komponens közötti arányt tetszőlegesen, tehát akként szabhatjuk meg, hogy a rázómozgás az összes feltételeknek (a feldolgozandó anyag fajtájának vagy minőségé- 75 nek, mennyiségének, a gép kívánt teljesítményének stb.) tökéletesen feleljen meg. Cséplőgépek szalmarázóiinál tudvalevő-