94631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegyeknek alkatrészeire való felbontására
Megjelent 1930. évi janu ir hó 106-én. MAGYAR KIRÁLYI jKKnl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94631. SZÁM. — VJI/d. OSZTÁLY. Eljárás gázelegyeknek alkatrészeikre való felbontására. Bensőn Márk mérnök Hollywood (É. A. E. A.). A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 15-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1926, évi junius hó 25-ike. A találmány szerinti eljárás értelmében gázelegyeket olymódon bontunk fel egyes gázokra, hogy az elegyet folyadék jelenlétében nyomás alá helyezzük. A gázokra 5 gyakorolt ezen nyomása alatt a folyadék az elegy egy vagy több gázát oldja. Az oldatlan elegyalkatrészek nyomását arra használjuk fel, hogy az éppen kezelés alatt íálló elegyet nyomás alatt tartsuk. 10 Ilymódon nemcsak valamely elegyet bonthatunk fel gázokra vagy gőzökre, gazdaságilag értékes módon, hanem különösen oxigént állíthatunk elő a levegőből nagy mennyiségben. Az oxigént oly kon-15 centrációban, mely erősebb a levegőbeli koncentrációnál, nagyon sok helyen használjuk. Nevezetesen kohóművekben, a szén kokszolásánál, gázmüvekben, elektromos telepeken, vegyi gyárakban stb. 20 Az oxigént tisztán, vagy más anyagokkal csekély mórtékben keverve használjuk. És éppen az oxigénnek a levegőből való olcsó kiválasztása azt a lehetőséget nyújtja, .hogy magas hőfokokat kapjunk csekély 25 költségekkel. Az oxigént eddigelé különböző módon választották ki a levegőből. Ezek az eljárások azonban sohasem voltak gazdaságilag előnyösek, mert a levegő körülbelül 30 csak egyötöd térfogatrész oxigént és négyötöd térfogatrész nitrogént tartalmaz. Viszont az oxigénszükséglet nagy, de a nitrogénszükséglet egyáltalán nem az. Az oxigént azonban nem komprimál-85 hatjuk anélkül, hogy egyidejűleg a lényegesen nagyobb nitrogénmennyiséget ne "helyeznők nyomás alá. Tehát az önmagában véve értéktelen nitrogén sűrítéséhez szükséges energia elpazaroltatnék. Éppen ez oknál fogva mindezideig" nem találtak 40 oly gazdaságilag előnyös eljárást, mely az oxigén koncentrálását és á levegőből való kiválasztását és annak tüzelési célókra vagy oxidálásra való kihasználását iáltalában lehetővé teliné. 45 A ' kérdéses energia, mely szükséges ahhoz, hogy az oxigént a nitrogéntől megfordítható hőfolyamatban szétválasszuk, elméletileg azon energiának felelne meg, mely külső munkaképen nyilvánul akkor, 50 amikor a két gázt elegyítjük. Az összmunkát. melyet mindegyik gáz a másik gázzal való elegyítésnél végez, alanti képlet adja meg, melyet lord Rayleigh állított fel és Boltzniann bizonyított: 55 A = A, + A 2 = RT (n, lognat + n2 lognat —-'= ) »i E képletben (A) az összmunka, (Al) és (A2) az egyes gázok munkája, (R) a gázok ellandója, (T) az abszolút hőfok, 60 (ni és (n2) a molekulák száma mindegyik gázban, (VI) mindegyik gáz térfogata az elegyítéskor bekövetkező tágulás előtt, <V2) pedig ugyanazon gáz térfogata tágulása után. 65 Az egyenlet a gázok diffúziójára vagy elegyítésére vonatkozik. Azon munkának, mely szükséges ahhoz, hogy a gázokat szétválasszuk, egyenlőnek kellene lennie azon munkával, melyet az elegyítésnél fej- 70 tünk ki, vagyis az eljárásnak megfordítható folyamatnak kellene lennie, ahol is természetesen bizonyos energiaveszteségek elkerülhetetlenek. A folyamat megfordítható. Ha tehát fo- 75