94609. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9460Í). SZÁM. — Vlltl. OSZTÁLY. Eötvös-féle torziós mérleg. Dr. Kilchliiig1 Kari egyetemi tanár Freiburg". A bejelentés napja 1926. évi november hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 21-ike. A nehézségi erőnek az Eötvös-féle mér­leggel foganatosított méréseinél tudvalevő­leg a mérés egyik főkelléke, hogy az elcsa­varodási tengely pontosan függélyesen áll­, jon. A mérleg nivellálására öt íwmásodpercig terjedő pontosságú csőlibellákat használ­nak, ahol is a mérlegnek beigazítása a mérésnek lényeges alkateleme. A jelen találmány tárgyát alkotó alább ) ismertetett, torziósmérleg feleslegessé teszi a nivellálást, minthogy a mérleg önmagá­tól igazodik be. Ezen cél elérésére az ed­digi torziósmérlegeknél általánosan alkal­mazott forgatókúp mellőzésével, az egész j mérleget függesztjük fel, pl. huzalra és ezen huzal körül forgatjuk el. Emellett mindenekelőtt mellékes, vájjon a huzal az elforgatásban részt vesz-e, vagy sem. Az egyszerű huzal befilárisan felfüggesztett 3 huzalokkal, illetve szalagokkal vagy pedig acélrúgókkal, vagy kardan-felfüggesztéssel helyettesíthető; általában minden berende­zés alkalmas erre a célra, mely lehetővé teszi a mérleg függélyes felfüggesztését. 5 Ezen berendezések némelyikének nyo­mán az az előny jár, hogy a mérleg el­forgatása lökésmentesen történik. Ez mind­azon berendezésekre áll, melyek a felfüg­gesztő szerkezet elcsavarását megengedik. 0 Az egyenletesen elforgatott torziósmérleg­nél kitűnt, hogy a függeszték akkor is tel­jes egyenletességgel forog, ha a torziós­huzal felső végét szakaszosan forgatjuk, pl. óramű segélyével. Az egyenletességi fo-5 kot, a fizika törvényei értelmében, a füg­geszték lengéstartamának a szakaszos moz­gás tartamához való viszonya állapítja meg. A lengés tartamát megállapító nagy­ságoknak, a tehetetlenségi nyomatéknak és irányító erőnek megfelelő megválasztásával 40 az egyenlőtlenség teljesen eltűnik. A tor­ziósmérlegnek normális függesz lékénél a viszonyok általában kedvezőek. Ha a talál­mány szerint az egész torziósmérleget füg­gesztjük fel, akkor az egész felfüggesztett 45 műszernek lengési tartamát úgy állapítjuk meg, hogy az elforgás egyenletesen menjen végbe, még akkor is, ha a felfüggesztés felső végét óramű szakaszosan forgatja el. Kísérletek igazolták, hogy az egyenlőtlen- 50 ség néhány ívmásodpercnél kisebb. Ez annyit jelent, hogy a torziósmérleg egyen­letes elforgatására hajtómű helyett órát alkalmazhatunk és hogy az óramű nagy pontosságát teljesen kihasználhatjuk. 55 A mellékelt rajz a találmány tárgyának négy példaképem kiviteli alakját szem­lélteti. Az 1. ábra szálra felfüggesztett torziósmér­leg vázlatos képe, metszetben. A 60 2. ábra bifilárisan felfüggesztett további kiviteli alakot tüntet fel. A 3. ábra szerint a mérleg acélrúgón van felfüggesztve. A 4. ábra kardan-felfüggesztésű mérleget 65 mutat. Valamennyi kiviteli alaknál (a) a (b) állványnak asztallapja, melyre a (c) haj­tómű van felszerelve. A hajtómű ismert szerkezetű lehet. A mérleg elforgatására a 70 hajtóműből lefelé kinyúló (d) forgástengely szolgál. Az 1. ábrában szemléltetett kiviteli alak­nál a (d) forgástengelyen elrendezett (e) huzalra (h) kosár van felfüggesztve, me- 75 lyen a torziósmérleg (f) tokja csüng. Az (f) tokban elhelyezett torziósmérleg maga tetszőleges, ismert szerkezetű lehet. A (c)

Next

/
Thumbnails
Contents