94596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsav előállítására acetylénből

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94596. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás ecetsav előállítására acetylénből. Dr. Kárpáti Jenő kir. kísérlet ügyi állomásvezető-fővegyész és Dr. Hübsch M. György 111. kir. kormányfő tanácsos budapesti lakosok. A bejelentés napja 1927. évi március hó 16-ika. Az acetylénből kiinduló ecetsavsynthesis szabadalmi irodalma az utóbbi időben főként oly eljárásokkal gazdagodott, melyek az acetylén-hydratátio ós az acetal-5 dehyd-oxydátio gazdasági hatásíokának növelésére helyezték a fősúlyt. Főleg a háborús ecetsavszükséglet fedezésére létesített, ill. kibővített német nagyüzemek igyekeztek eljárásaikat a békebeli viszo-10 nyokhoz, a faecetsav mindinkább növekvő, olcsóbbodásához idomítani. A szabadalmi leírások adatai azonban annyira burkoltak, sőt igein sok esetben annyira ellentmondók, hogy szükségesnek látszott 15 beható kísérleteket folytatni azon tényezők megállapítására, melyek az ecetsavkitermelést hátrányosan befolyásolják. A káros tényezők ismerete alapján oly munkarend megállapítására törekedtünk, 20 mely csekély energiafogyasztás és csekély nyersanyagfelhasználás mellett minden körülmények között a lehető legelőnyösebb kitermelési hányadot biztosítja. Nagymértékben csökkenti a kitermelést 25 a rendellenes lefolyású acetylén-absorptio. Az acetylén-elnyeletés ugyanis nem minden esetben normális. Az elnyeletőoldat — egyébként teljesen azonos körülmények között — sokszor minden ok nél-30 kül ós minden várakozás ellenére rendkívül hevesen absorbeál. Ilyenkor a hydratátio különböző mellékreakciók kísérik. Acetaldehyd mellett kisebb-nagyobb mennyiségben oly vegyületek is keletkez-35 nek, melyek nem oxydálhatók ecetsavvá. Ily rendellenes absorptiokat különösen kénsavas oldatban figyeltünk meg, elsősorban akkor, midőn híg kénsavas oldattal, magasabb hőlokokon dolgoztunk. Hígított ecetsav jelenlétében sokkal ritkáb- 40 ban és sokkal kisebb mértékben jelentkezett a rendellenes absorptio. Jégecetes közegben, főként alacsony hőfokokon, az elnyeletés minden esetben normális lefolyásúnak mutatkozott. Kísérleteinkből 45 azt a következtetést vonhattuk le, hogy a rendellenes elnyeletést erős ásványi savak, továbbá nagyobb mennyiségű vfz jelenléte, nem különben magasabb hőmérséklet alkalmazása mozdítja elő. Az oldat 50 annál egyenletesebben nyelt, minél kevesebb volt a víztartalma. A legjobb kitermelést akkor figyeltük meg, midőn az elnyelető-oldatban éppen csak annyi víz volt, mint amennyit az aeetylén-hydratá,- 55 tio mindenkori lefolyása megkívánt és amikor a hydratátiohoz szükséges vízmennyiséget nem tiszta víz, hanem hígított ecetsav alakjában adtuk az elnyeletőoldathoz. 60 Lényegesen csökkenti a kitermelést az acetaldehyd elgyantásodása is, mely főként ásványi savak és 50° C-nál magasabb hőmérséklet alkalmazása esetén lép fel. Kísérleteinknél kitűnt, hogy jégecetes 65 közegben csupán az elméletileg szükséges vízmennyiség jelenlétében, 30 és 50° C közötti hőmérséklet mellett elgyantáso dás nem áll be, ami abból is kitűnik, hogy az elnyelető-oldat hosszabb használat 70 titán sem sötétedik meg. Fenti munkarend tehát nemcsak a kitermelést emeli,