94578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás saválló építmények előállítására

szünteti. Gipsz alkalmazása esetén minden esetre azzal a hátránnyal kell számolnunk, hogy a megkeményedés nagyon gyorsan megy végbe és a megkeményedett 5 anyag nem oly mértékben áthatlan, mint például a 2. példában ismertetett módon előállított anyag, mimellett anyagának kis mértékben szívóhatása van. Magától értetődik, hogy a találmány tár-10 gyát tevő eljárásnál a saválló lemezek nem ragaszthatok közvetlenül vasra vagy más ilyen anyagra, mert a savhatású ragacsanyag a vasrészeket megtámadná. A vas felületét ezen körülménynél fogva elő-15 zetesen alkalmas közbenső réteg felvitele útján meg kell védeni. A találmány tárgyát tevő eljárás egyszerűbbé tehető azáltal, hogy a saválló építményeket, például tartályokat, készü-20 lékeket, felszerelésekel. építményeket vagy másefféléket, akár fémből, akár más anyagból vannak, fenolaMehid kondenzációs termékéből és savból álló keverék egyenletes tömegű rétegével hézagmente-25 sen burkoljuk. Az eljárás ily módon való foganatosítása azon körülmény folytán válik lehetségessé, hogy az ismertetett műgyanlakeverék összehúzódása a keményítési. illetve megkeméí|0 nyedési folyamat alatt meglepően csekély. A burkolat ezen oknál fogva homorú felületeken is külön műveletek nélkül is nagyon jól tapad, hacsak az érintkezési felületet előzetesen bizonyos mértékben ér-35 dessé tettük. Fontos, hogy arra ügyeljünk, hogy a burkolandó aljzat a műgyanta- savkeverékből savat ne vonhasson el. amint azt például esetleg vas, cementbeton, nem sí-va-40 nyílott vízüvegragacs és másefféle esetén lehetséges. Ilyen aljzatokon a találmány értelmében alkalmazott műgyantakeverék savvesztesége mialt nem keményedhetne meg. Az említett aljzatokat tehát a mű-45 gyantakeverék felvitele előtt szigetelő ré, teggel kell bevonni. Szigetelő réteg gyanánt tetszőleges mázak, bevonatok vagy máscflélék jöhetnek tekintetbe, így például a szokásos műgyantalakkok vagy máseffélék 50 előnnyel alkalmazhatók, i Az ismertetett bevonatok letszésszerint tömör anyagból való aljzatoknál vagy olyan anyagból való aljzatoknál alkalmazhatók, amelynek szívóhatása van. Az anyag 55 felvitele legegyszerűbb módon spatulva segélyével történik és a felvitt anyagot gyengén hengereljük, illetve simítjuk. Szakszerű előállítás mellett az anyag 24 óránál rövidebb idő alatt már hidegen annyira megkeményedik, hogv az ezután következő 60 felhevítésnél az anyag meg nem lágyul, A találmány tárgyát tevő eljárás még további egyszerűsítése abban áll, hogy a saválló építményeket a maguk egészében az előzőkben ismertetett műgyanta-savke- 65 verékekből állítjuk elő. Az eljárás ezen foganatosítási módja mindenek előtt, különösen kisebb építmények számára alkalmas. Magától értetődik, hogy ezek az építmények vasállványok vagy máseffélék segé- 70 Ivével megtámaszthatok. A találmány tárgyát tevő eljárás alkalmazásánál gyakran szükséges, hogv hézagokat vagv nyílásokat elzárjunk, illetve tömítsünk. A találmány tárgyát tevő el- 75 járásnál használt műgyanta-keverékek erre a célra is kiválóan alkalmasak. Bár az előzőkben megadott példáknál a míígyantaanvag keményítésére savak vagy savleválasztó anyagok vizes, alkoho- 80 los vagy más oldalait használtuk, ennek ellenére mégis lehetséges, hogy az eljárási oldószerek nélkül foganatosítsuk, miáltal lényeges előnyöket érünk <el. így például mindenekelőtt a műgyanlakeverék kötő- 85 képessége oly jelentékenyen növekedik, hogy a legsimább és legtömörebb kövek, sőt üveglemezek szilárd összeragasztása is lehetséges. Az eljárás ezen foganatosítási módja 90 abban áll, hogy a saválló építményeket fenolaldehid-mügyantakeverék segélyével állítjuk elő, mimellett annak kemény Késére savanyú sót, például náLriumbiszulfátot használunk. A savanyú só porított aiak- 95 ban adhaló a műgvanlakeverékhez. A poralakú savanyú só nagyon gyorsan oldódik és az anyag megkeménvedése gyakorlatilag ugyanolyan módon megy végbe, mini a vizes vagy alkoholos oldat alkalmazása 100 esetén. Az alkalmazandó savanyú só mennyisége a műgyantakeverék összetételétől függ. Először annyi savanyú sói kell használni, hogy a műgyantában tartalmazott alkalikus, ill. 105 bázikus anyagok közömbösíltessenek. Ezen a mennyiségen kívül bizonyos többletet kell alkalmazni, amelynek mennyisége szintén az adott viszonyok szerint változik. A savanyú sónak a műgyanta közöm- 11C bösíléséhez szükséges mennyiségénél csekélyebb mennyiségű többlete rendszerint elégséges. Természetes, hogv a savanyú .sók akkor is hatnak, ha azokat oldott állapotban keverjük a műgyantaanyaggal. Az 115 anyag rendkívüli kötőképessége azonban ez esetben bizonyos mértékben befolyásolást szenved.