94578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás saválló építmények előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94 578. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás saválló építmények előállítására. Wirth Károly János oki. mérnök Berlin-Alt Glienicke. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 2-ika. Á találmány lárgya eljárás saválló építmények előállítására műgyantából adott esetben saválló lemezek, kövek vagy más építő elemek felhasználása mellett. A la-5 lálmány tárgyát tevő eljárás abban áll, hogy az építmény előállításához, illetve az építő elemek beágyazásához, összeragasztásához vagy az építő elemek között levő hézagok kitöltéséhez használt anyag 10 fenolaldehid-műanyagból áll, amely savhatás folytán már hidegen megkeményedik. Az eljárást előnyösen oly módon foganatosítjuk, hogy erre a célra alkalmas kon-15 denzációs terméket, például folyékony műgyantát csekély mennyiségű töltőanyaggal keverünk és azután annyi vizes vagy alkoholos sósavval vagy más savval vagy savleválasztó anyaggal keverünk, hogy a 20 megkeményedési folyamai már hidegben, azonban nem túl hevesen következik be. Adott esetben a keménvítési folyamat előmozdítása szempontjából enyhe melegítés is tekintetbe jöhet. A különböző nyers-25 anyagok számára a helyes munkaviszonyok és keverési arányok egyszerű előzetes kísérletek után nehézség nélkül megállapíthatók. 1. példa. 30 30 rész folyékony műgyantái és keményített fenolaldehid-műgyanta porított hulladékából 17 részt egymással keverünk, azután pedig rövid idővel a használat előtt kis adagokban 15°/o-os vizes sósav 6 ré-35 szével keverjük. Az emulziószerű keverékből a fölös víz csakhamar kiválik, amelyet lebocsátunk. Ez az anyag lágyságát és kötőképességét vékony rétegben és hidegen egy-két óráig megtartja. Az ismertetett módon előállított anyaggal a saválló leme- 40 zeket az aljzatra felragasztjuk, illetve feltapasztjuk és a hézagokat kitölt jük. Körülijeiül 24 óra alatt az anyag megkeményedik, a legtöbb savval szemben érzéketlen és az eddig használatos vízüvegtartalmú sav- 45 álló cementekkel szemben a savat nem bocsátja át. Tűzállósága nem jelentéktelen és körülbelül 130 Cü

-ig", sőt bizonyos körülmények között ennél magasabb hőmérsékletekig is terjed. Az illesztési hézagokba 50 jutott anyag keménysége használat közben, különösen forró sósavval vagy más .savval való érintkezés folytán még növekedik. Az ismertetett módon előállított anyag különösen olyan lemezeknek egyr

mással való 55 összeragasztására alkalmas, amelyek anyagának, hacsak kis mértékben is, szívóhatása van, minthogy ilyen lemezek az anyag megkeményedésénél kiváltó vizet felszívják. 60 2. példa. Az 1. példában megadott anyagokat nem vizes sósavval, hanem 5 rész telített alkoholos sósavval keverjük. A reakciófolyamat körülbelül ugyanúgy megy végbe, mint 65 az 1. példánál, azonban jelentékenyebb vízkiválás nélkül. Ez a keverék -mnélfogva olyan lemezek kötésére is alkalmas, amelyek anyaga tömör. A keményített ragacsanyag maga is saváthatlan és nincsen 70 szívóhatása. A porított műgyanta-hulladékokon kívül hozaganyagok gyanánt természetesen a legkülönbözőbb anyagokat, például kvarcport, azbesztet, kovaföldet, zsírkövet stb. 75 használhatunk. Különösen ajánlatos egyebek közt az égetett gipsz, mert ez a nozaganyag a kiváló víz káros hatását meg-