94575. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akusztikai folyamatok átvitelére

— 3 — kony csillámlemezből áll, mely egyik oldalán villamosságot vezető bevonattal van ellátva, úgyhogy az kondenzátorlemez gyanánt képes hatni. A csillámmembrán cél-5 szerűen mechanikai feszültség alatt áll és az ennek biztosítására szolgáló eszközök olyanok, hogy a membránt aperiodikussá, vagyis olyanná teszik, hogy nincsen semmifé.e meghatározott természetes frekven-10 ciája, miért is a hangosan szóló telefon a hozzájutott, különböző frekvenciájú váltakozó viilamoshullámokat a frekvenciák öszszes fokozatain át mindig azonos módon alakítja át a megfelelő hanghullámokká. 15 Ezen célból a (pl. köralakú) (m) membrán (n) keretekbe van befogva, amelyekben az a saját síkjában sugárirányban kifeszíthető és pedig az (s) feszítőszerkezet segélyével. Hasonlóképen a membrán fe-20 lülete is két (k) szorítógyűrű közé van fogva, melyek pl. köralakúak lehetnek és melyek a membrán szimmetriapontjához képest excentrikusan vannak elrendezve, minek folytán a membránnak különböző 25 részeken különböző nagyságú rezgő felületei vannak. Ekként a rezgőfelület részekre van osztva és ha a (k) szorítógyűrű helyét kellően választjuk meg, úgy a kondenzátortelefonnak a frekvenciák tág sorozatán át 30 gyakorlatilag aperiodikus reagálását érjük el. A helytálló (p) kondenzálorelem kiugrásokkal van ellátva avégből, hogy a legkedvezőbb működésre legalkalmasabb mér-35 tékű csillapító hatást fejtsen ki (melyet az (m) membrán és a helytálló (p) elem közötti szűk hézagban lévő levegő mozgása idéz elő). Szükség esetén az (m) membrán felületét több, a feltüntetetthez hasonló csil-40 lapítószerkezet révén több szakaszra oszthatjuk. Hasonlóképen, kívánt esetben, több különböző alakú hangosan szóló kondenzátoros telefont alkalmazhatunk egymással párhuzamos kapcsolásban, avégből, 45 hogy az ú. n. hallható frekvenciáknak teljes, vagyis mp-kénti 20—20,C00 rezgésig menő sorozatának felelhessünk meg. A 2. ábra jellegzetes példáját szemlélteti annak, hogy miképen alkalmazható 50 a találmány akusztikai folyamatok drótnélküli tökéletes átvitelének elérésére. Ez esetben is a (t) kúphoz érkező hanghullámok a már leírt módon hatnak a (t) kúp és a (k) izzó katóda közötti küldő-55 folyamatra. A (k) katódát az (el) hevítőtelepből származó áram segélyével hozzuk a szükséges hőmérsékletre. A (wl) kapcsolőellenálláson átmenő potenciál változásai a (Cl) kondenzátoron keresztül az (Rl) szelep rácsára jutnak. Az (e2) telep 60 a gáz-küldésű mikrofont és az első (Rl) erősbílőszelepet táplálja. Ugyanolyan módon, mint már fentebb leírtuk, a (w2) kapcsolóellenálláson átmenő erősbített potenciálváltozások a (C2) kondenzátoron át 65 az (R2) szelep rácsára jutnak, (ol)-gyel és (o2)-vel oly ellenállások vannak jelölve, melyek a hozzájuk tartozó telepek számára lehetővé teszik azt, hogy az (Rl) és (R2) szelep rácsainak szabványos ál- 70 landó potenciálja a legkedvezőbb mértéken rögzíttessék. Az (R3) szelep a nagyfrekvenciájú energiát fejlesztő rezgési generátor. Az (R3) szelepnek feltüntetett áramköre nem érinti 75 a találmány tulaj donképeni lényegét és azt csupán pédaképen szemléltettük. Működési módja ismeretes. Az antenna rezgési körében, mety az (al) antenna kapacitásából és (12) önindukciójából áll, az (R3) 80 szelep magas frekvenciájú rezgéseket kelt. A nagyfrekvenciájú rezgések fejlesztését azon összehangolt áramkör jelenléte révén vezéreljük, mely az (11) indukciós tekercset és a változtatható (C3) kondenzátort 85 tartalmazza, melyek az (R3) szelep rácsköréhez tartoznak. Ezen körnek az antennakörrel való reakciós kapcsolását ismert módon magának a szelepnek az elektródák közötti kapacitása révén foganatosítjuk. A 90 hallható frekvenciaerősítés végső fokozatában lévő (R2) szelep az (R3) rezgőszeleppel párhuzamosan van kapcsolva. Mindkét szelep anódaköreivel a vasmagú (i) fojtótekercs van sorbakapcsolva. Hasonló- 95 képen mindkét (R2) és (R3) szelep anóda. áramát a közös (M) egyenáramú gép szolgáltatja. Az (i) fojtótekerccsel való egymásutáni kapcsolás azt eredményezi, hogy az (R2) szelep impedanciájának változásai íoo megfelelően módosítják az (R3) szelep anódafeszültségét és így a kibocsátott nagyfrekvenciájú energia intenzitásának vagy amplitúdójának az akusztikai folyamatokkal ritmikus egybehangzásban kell vál- 105 toznia. A 2. ábra jobboldali fele a felvevőiberendezést mutatja, mely a találmánynak drótnélküli felvétel céljaira való alkalmazási példája gyanánt szolgál. Az (a2) an- no tenna az (13) indukciós tekercs és a (C4) változtatható kondenzátor segélyével a beérkező nagyfrekvenciájú rezgések frekvenciájára van hangolva. A (C4) kondenzátorban végbemenő nagyfrekvenciájú rezgések 115 az (R4) szelep rácsát vezérlik és az anódaáram ennek megfelelően módosul. Az anódaáram ezen befolyásolását oly áram-