94570. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés erősítőkkel ellátott vezetékekhez

- 2 — Sok esetben kívánatos, hogy a nagy frekvenciák körzetén belül a különbségeket csökkentsük. Erre a célra szolgálhat a (KL) rezgőkör, amelynek reaktanciáját 5 a (35) vonal mutatja. Ha ezt a kört a (0) kondenzátorral és az erősítő kimenetelével sorosan kapcsoljuk, akkor a (36) reaktancia görbét kapjuk, amely a vezeték hullám-ellenállásának reaktanciagörbéjé-10 tői már csak keveset tér el. Ezáltal a reflexiókat nagy mértékben csökkentjük. Négyvezetékfí és kétvezetékű erősítőK bemeneteli ellenállásai a frekvenciával általában ugyanazon törvény szerint vál-15 toznak, mint a négyvezetékű erősítő kimeneteli ellenállása, amelyet az előbbi példa kapcsául ismertettünk. Éppen ezért a leírt átalakító kapcsolások csekély változtatásokkal ott is alkalmazhatók. 20 A második kiviteli példában kettős csövű, közbenső erősítőkkel ellátott két vezetekszálas szabadvezetéket mutatunk be. A 4. ábra az erősítő bemeneteli ellenállását mutatja. Az erősítőnek csupán a 25 megértéshez szükséges részeit tüntettük fel. Kétvezetékes erősítőnél a bemeneteli és kimeneteli ellenállások között nem teszünk különbséget. A felvett példában az átalakító impedancia az erősítő bemenete-30 lével párhuzamosan kapcsolt (II) ellenállásból és az erősítővel sorosan, egymással pedig párhuzamosan kapcsolt (W) ellenállásból és (G) kondenzátorból áll. Az 5. ábra a látszólagos ellenállások (Re) 35 reális részeit a 6. ábra ugyanazoknak (lm) imaginér részeit az (f) frekvencia függ vényében mutatja. Az (50) és (60) görbék az erősítő bemeneteli ellenállásnak kom ponensei. Az (R) ellenállás parallelkap-40 esolása által elsősorban a reális részt és kisebb mórtékben az imaginér részt csökkentjük, amint azt az (51) és (61) görbék mutatják. A szabadvezeték hullámellenállásának komponenseit az (52) és (62) 45 görbék, a (W) ellenállás és (S) kondenzátor parallelkapcsolásának komponenseit az (53) és (63) görbék mutatják. Ha az (51) és (53) görbék értékeit összeadjuk, akkor az erősítő átképezett bemeneteli el-50 lenállásának reális részéhez megkapjuk az (54) görbét. Hasonló módon adódik ki a bemeneteli ellenállás imaginér részére a (64) görbe és (61) és (63) görbék értékeinek összeadása által. Amint látható, az 55 erősítő átképzett bemeneteli ellenállása lényegileg ugyanolyan lefolyású, mint a vezeték (52) és (62) hullámellenállás görbéi. Az átképzést úgy kell végeznünk, hogy az megfeleljen az (R, S, W) kapcsolás lát 60 szólagos ellenállásának. Az átképző elemeket az átképzési oldalon a kiegyenlítő átvivő és az (N) utánképzés között, amely ez esetben csak a vezeték hullám-ellenállásának utánképzése, szimmetrikusan 65 megismételhetjük. Az erősítők bemeneteli ellenállásainak átképzése a vezeték utánképzését megkönnyíti és javítja. Ennek oka, hogy valamely vezeték látszólagos ellenállása, amely vezetéket a hullám-eb 70 lenállás terheli, maga is egyenlő a huh lámellenállással, amely könnyen utánképezhető. Az eddig ismert kapcsolásoknál az elzáró ellenállások, mint aminőknek az erősítők bemeneteli ellenállásai tekinten- 75 dők, oly lényegesen különböznek a hul lámellenállástol, hogy a vezetékek látszó' lagos ellenállása nem egyenlő a hullámellenállással. Azok a görbék, amelyek a látszólagos ellenállásnak a frekvenciától 80 való függőségét ábrázolják, világosan mutatják, hogy a látszólagos ellenállás értékei a hullamellenállás értékeivel szemben ingadoznak és nem is ábrázolhatók. Az utánképzés a látszólagos ellenál- 85 lásnak csak a középső lefolyását követheti. A találmány alkalmazása által azonban a vezeték látszólagos ellenállásának ingadozásai lényegesen csökkennek, mert az erősítők bemeneteli ellenállásai úgy 90 vannak átalakítva, hogy a vezető hullámellenállásához jobban simulnak. Ennek következtében a vezeték látszólagos ellenállása lényegileg ugyanolyan lefolyású, mint a hullámellenállás, amely ismert 95 kapcsolásokkal jól utánképezhető. Ezáltal az utánképzési hibák csökkennek és az erősítés nagyobb lehet, anélkül, hogy fütyülés vagy a visszacsatolás okozta beszédtorzulások jelentkeznének. 100 Szabadalmi igények: 1. Kapcsolási elrendezés erősítőkkel felszerelt vezetékekhez, jellemezve az erősítő bemeneteli és kimeneteli ellenállásainak impedanciaelemekből álló ol.y 105 átképzése által, mely a vezeték hullámellenállása és az erősítő átképzett látszólagos ellenállása közötti különbséget csökkenti. 2. Az 1. igénypontban védett kapcsolási no elrendezés változata, azáltal jellemezve, hogy az átképzés céljából az erősítővel egy kapacitás van sorosan kapcsolva, amely kapacitással egy ellenállás párhuzamosan fekszik. 115