94566. lajstromszámú szabadalom • Előrehordozó berendezés zarándok mozgású hengerművekhez

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94566. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Előrehozó berendezés zarándokmozgású hengerművekhez. Röber Ewald gépszerkesztő Düsseldorf. A bejelentés napja 1927. évi február hó 8-ika. A találmány célja a zarándokmozgással bíró hengerműveknek a munkadarab előrehozására szolgáló berendezését úgy kiképezni, hogy a munkadarabot előre-5 hozó rudazat az azon megerősített munkadarabbal együtt minden egyes hengermozgás után, egyszerű és biztosan működő eszközökkel, pontosan azon pontig tolattassék vissza, amelynél a hengerek azt a 10 következő hengermozgásnál megragadják. Az ismeretes berendezéseknél a rudazat visszamenetelekor rúgók feszíttetnek meg vagy egy hengerben levegő sűríttetik és 15 az ily módon létesített feszültség használr tátik fel a rudazatnak a hengermozgás befejezése után közvetlenül való előrehajtására. Ezen esetekben azonban a rudazat oly eleven erőt nyer, melyet az 20 előremenetelének végén teljesen le kell íékezni. A lefékezéshez kezdetben közönséges ütközőrúgókait használtak, melyek azonban azon hátránnyal bírnak, hogy a rudazat nem jön azonnal, hanem —a rúgó 25 visszanyomása következtében — csak egynéhány lengés után nyugalomba. Ezért később inkább folyadékfékeket alkalmaztak. melyek azonban igen bonyolultak ós igen drágák. 30 A találmány szerint a rudazat mozgása egyszerűbb és biztosabb módon szabályoztatik, mint eddig és pedig a következő módon: az előrehozó mozgást létesítő nyomás egy eltolható folyadékoszlop köz-35 vetítésével az előrehozórudazatra vitetik át és olymódon ®zabályoztatik, hogy az előr ehozórudazat eleven ereje az előrehozóút végén már csak igen csekély; a lefékezéshez egy belső súrlódással bíró ütköző-40 rúgót alkalmazunk, mely a reá gyakorolt nyomásnak csak egy igen csekély részét adja vissza és végül gondoskodunk arról, hogy az előrehozómozgás végén az előrehozóerő egyenlő vagy kevéssel nagyobb legyein, mint a rúgó által visszaadott erő, 45 úgyhogy lengések nem léphetnek fel. A rajzon a találmány egy példaképen vett foganatosítási alakja vázlatosan hosszmetszetben van feltüntetve. Az (1) munkadarab, melyet a (2) za- 50 rándokmozgású hengerek megmunkálnak, a (3) rudazaton van megerősítve, melynek hátsó (4) vége az (5) vastagodással a (6) hengerbe nyúlik be. Ezen (6) henger elől a (7), hátul pedig a (8) fedéllel van le- 55 zárva. A (7) fedélben a (3) rúd keresztülbocsátása számára a (9) tömítöszelence van elrendezve. A (6) henger mellső részének átmérője valamivel nagyobb, mint a hátsó részé; a mellső részben a (10) du- 60 gattyú mozog, mely a (4) rúdon lazán csúszik és melyet az ezen térben elrendezett, belső súrlódással bíró (11) rúgó állandóan a végső hátsó felfekvőfelületéhez szorít. A (11) rúgó zárt acélgyűrűből áll, melyek 65 kúpos felületekkel feküsznek egymáson. Ezen (11) rúgónak az a tulajdonsága van, hogy az összenyomás után csak egy kis töredékét adja vissza azon erőnek, mely az összenyomásra felhasználtatott. 70 A (6) henger a (12) csőtoldattal bír, mely a (13) nyílással bíró fedőlemezzel van lezárva. A fedőlemezen a fent és lent nyitott (14) henger van megerősítve, amelyben a zárt fenékkel bíró, üreges (15) 75 dugattyú mozog, mely a (16) tömítöszelence által van tömítve. A (15) rúgó az erős (17) csavaros rúgó nyomása alatt áll, mely a felső végével a (18) tartónak támaszkodik, mely a (19) csapszegek segít- 80