94560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszerkészítmény előállítására, keményítőt tartalmazó növényi anyagból
a szuszpenzió széLporlasztott részecskéit keresztezi és velők keveredik. Ez eljárásnál a forró levegő, pl. 260—360° C hőmérsékletű lehet. A szuszpenzió szétfecskende-5 zell rcszei a forró levegőn megszáradnak és a nedvesség a levegővel cgyült távozik a készülékből, míg a burgonyatermék — mely már száraz mielőtt még érintkezésbe jönne a szárítókamra falával — a berendelő zés alkalmas helyén igen finom, fehér részecskék vagy szemcsék alakjában összegyűjtetik. E szemcsék nagysága — a szárítóberendezésben alkalmazott hőmérséklet és nyomás, valamint a fuvókaszerkezet 15 kellő megválasztása által - tetszés szerint változtatható. Hogy ezen eljárással tényleg majdnem fehér színű terméket kapunk, a találmány szerinti nedves kezelésre ve/.elcndő vissza, 20 mely szeriül a feldolgozandó anyag a végleges megszárílást megelőző egyes munkaszakaszokban vízzel van körülvéve, ill. vízbe merül, úgyhogy nem jön érintkezésbe levegővel. Ha pl. a likacsos edényből ki-25 lépő burgonyahelel levegő behatásának tennők ki, akkor szürkészöld színű termékei kapnánk. A nedves kezelésből és az alkalmazott szárílóeljárásból származó további jelentős előny az eddig" szokásos ter-30 mékekkel szemben abban áll. hogy a nyert termék még" bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz, amely az eddig ismert termékek rendkívül csekély nedvességtartalmához képest jelentékenynek minősítendő. 35 A találmány szerint előállított termék általában 5 8°<) vizel, továbbá diasztázis folytán, legalább részben, szőlőcukorrá és dextrinné alakult keményílől, valamint aránylag nagymennyiségű erjedési előmoz-40 dító anyagokat, mint proteint és ásványi sókat, ezek közölt pedig nagy százalékban káliuml'oszlalol tartalmaz. Ex utóbbiak enzymek és kalaiyzatorok gyanánt hatnak és erjedést, s hasonló folyamatokat aktitó válnak. A mondottakból következik, hogy az új termék az ismert burgonyaliszltől lényegesen eltér, mert míg ez főleg burgonyakeményítőt tartalmaz, addig az új eljárás 50 alkalmazásával készült termékben a keményítő d-glykoz-zá (szőlőcukorrá) és a cellulózé gelalinált diaslázzá alakíttatott át. liözvellen a héj alatti rétegekben lévő ásványi sók kinyeretnek és a szőlőcukorral és a 55 diaslázzal különböző chemiai összetételeket alkotnak. A termék cliemiai összetétele tehál, a nyersanyaggal, valamint az eddig használatos iMrgonyakeméuyítőlis/.üel szemben alapjában megváltozott és ezen változásnak 60 köszönhetők ama meglepő eredmények, amelyeket az új eljárás szerint előállított termékek használatánál elérünk. Az új termék gyakorlatilag nem hygroskopikus és ennélfogva még ha szabadon is 65 van kitéve a levegőnek, leLszőleges hosszú ideig száraz és használható marad. Ezáltal a csomagolás, szétküldés és raktározás igen egyszerüsbül. Kenyér vagy más süteményekhez való 70 tésztakészítésnél a termékei magában, vagy a szokásos sütőporokkal, aránylag nagymennyiségű vízzel készítjük elő, anélkül, hogy a keverék csirizes vagy ragadós lenne. Az új burgonyalermék tejjel és más folya- 75 dékkal is keverhető, italok vagy különféle más tápszerek előállítására. Például tejjel vagy tejfellel keverve, igen ízletes reggelit ád. A termék vízzel keverve és felmelegítve burgonyapirészerű eledeli képez. 80 Az ismert más eljárás szerint készült burgonyaliszltől az új termék abban is lényegesen különbözik, hogy aránylag nagy vízfelvevőképességű, úgyhogy tetemesen nagyobb vízmennyiséggel elegyíthető, mint a 85 közönséges burgonyaliszt, anélkül, hogy elcsirizesedéslől tartani kellene. Hála a szárításnál alkalmazott magas léghőmérsékletnek, a készítmény tökéletcsen steril. Fizikai állapota emellett olyan. 90 hogy folyadékokkal gyorsan keveredik anélkül, hogy csomók keletkeznének. Mint lentebb már említettük, az új lisztszerű burgonyalermék előnyösen használható kenyérsütéshez és más sütemények- 95 hez, pl.: keksz, kélszersült és más élesztős süteményeknél, zsemle, kalács, ostya, stb. készítésénél. Ugyancsak használható a hurka készítésénél kiegészítő anyag gyanánt. voo Bár az új eljárás gyakorlatilag főleg burgonya feldolgozásához jön tekintetbe, az egyéb növényi anyagok, mint pl.: yamgyökér, batatász, gabonaneműek. bab, borsó, lencse, stb. feldolgozásához is kielé- 105 gítő eredménnyel felhasználható. Szabadalmi igények: 1. Eljárás tápszerkészítmény előállítására, főzéssel feltárt keinényílőtarlalmú növényi anyagokból, főként burgonyából, no amelyre jellemző, hogy a hámozatlanul megfőzött növényi anyagokai az összes tápérlékű, ill. erjesztő anyagok, mint pl. a vitaminok, proteinanyagok, ásványisók és effélék nagymérvű kinve- 115 rése céljából víz hozzáadásával a hé-