94548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ehető gombák tenyésztésére melaszon és hasonló meterséges táptalajokon

3le.tr jelent 1930. évi január lió 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94548. SZÁM. — X/g. OSZTÁLY. Eljárás ehető gombák tenyésztésére melászon és hasonló mestersége? táptalajokon. Dr. Szűcs József vegyész Wien. A bejelentés napja 1927. évi április hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi május hó 6-ika. Ehetőgombák és kiváltképen a csiperkegomba tenyésztésénél a siker nagyrészben a tenyésztő személyes tapasztalatától és ügyességétől ltigg. A technikai myko-5 logia mindmáig alig járult hozzá a használatban levő tapasztalati eljárások tökéletesbítéséhez. Lehetséges ugyan csirázó spórát nem csirázótól, egészséges myceliumot betegtől megkülönböztetni, de 0 nem sikerült eddig normális myceliumtevékenységet vagy a rendelleneset okozati összefüggésbe hozni folyamatokkal, melyek egyidejűleg a tenyészágy belsejében végbemennek. A legügyesebb te-5 nyésztő sem képes ennek folytán minden körülmények között a sikert biztosítani. A csiperkegomba tenyésztésénél lótrágyát használunk táptalajnak. A lótrágya alkalmazhatósága nagymértékben függ a 3 lovak etetési módjától és a trágya kikészítésétől (preparáció). A preparáció maga 10—20 napot vesz igénybe. S ha eddig is minden rendben ment volna, a kulturák később nagy veszélynek vannak ki:> téve a csaknem mindig fellépő növényi és állati ellenségek következtében. Vegetációs kísérletek ehető gombákkal arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a legtöbb ehető gomba táplálkozási igé-3 nyei nem is annyira speciálisak, mint ahogy eddig gondolták. A könnyű tenyészthetőségnek tehát nem a különleges, mesterségesen csak nehezen utánozható igények állottak útjában s a lótrágya sem j elsősorban speciális vegyi összetétele következtében különösen alkalmas a csiperkegomba tenyésztésére, hanem a preparáció alatt végbemenő fermentáció úgy megváltoztatja a lótrágyát, hogy benne a csiperke myceliuma a legtöbb versengő 40 organizmussal szemben megállja a helyet. A jelen találmány szerint ugyanez a cél elérhető, ha szilárd és félszilárd támasztóanyagokat (Trágerstoffe), mint turfa, szalma, fűrészpor, föld, lomblevél agar- 45 agar és hasonló anyagok vagy ezeknek keveréke, organikus anyagokkal, mint például szénhidrátokkal és alkalmas tápsókkal, különösképpen nitrogén- és foszfortartalmúakkal összehozzuk és hasonló- 50 képpen mint az a lótrágyánál magától bekövetkezik, baktériumok vagy penészgombák színtenyészetével vagy keveréktenyészetével mesterségesen beoltjuk vagy olykor, kedvező körülmények között, ez 55 az infekció, mely a fermentációt előidézi, magától is előáll. Ajánlatos az ilyeténképen fermentáció útján elkészített mesterséges táptalajt sterilizálni. Ha ezután a táptalajt csiperkegomba myceliumával 60 beoltjuk, úgy az színtenyészetben, lényegesen gyorsabban és nagyobb biztonsággal növekszik, mint a lótrágyán. Ügylátszik a fermentáció folyamata abb-n nyilvánul, hogy az azt végrehajtó 65 mikroorganizmusok anyagforgalmi termékeikkel egyrészt kitűnő táptalajt nyújtanak a csiperkegomba myceliumának, másrészt pedig a táptalajt későbbi infekcióktól megvédik. 70 Példa: 55 kg száraz turfa, 20 kg melasz, 0.7 kg szuperioszfát, 0.2 kg ammonszulfátot jól összekeverünk és egy Aspergillus fajjal, pl. Asperg. bruneus-szal beoltunk, mi- 75 után a hydrogén-ion-koncentrációt a keverékben h—102

-re hoztuk. 2—5 nap múlva a fermentáció végbement. Utána sterilizá-