94546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cerealin eltávolítására és nedvesített gabona egyedüki megszárítására

Megjelent 193Q. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JM^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94546. SZÁM. — X/'i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cerealin eltávolítására és a nedvesített gabona egyidejű megszárítására. Steinmetz István gyáros Berlin. A bejelentés napja 1926. évi október hó 15-ike. A korpa, illetőleg a gabonamagvakat körülvevő burok, mint tudjuk, két különböző rétegből áll. A külső, ú. n. farostréteg az emberre nézve tápértékkel nem bír, a nedvességet erősen felszívja. Nedves úton való leválasztása, hámozó- és kivetőszerkezetek segélyével, általánosan ismert. Ellenben a belső réteg, az ú. n. aleuron vagy sejtréteg bőrszerű és a víz behatolásával szemben a legnagyobb nehézséget fejti ki. E két réteget a természet bizonyos élesztőszerű (fermentum) ragasztóanyaggal kötötte össze, mely anyagnak felfedezője, Mege-Mouriés már a mult század derekán a cerealin nevet adta. Ez élesztő jelenlétére vezetendő vissza a kovász savanyú erjedése, a kenyér sötét színe és nehéz emészthetősége. A tudomány tisztában van azzal, hogy e rossz tulajdonságok a ragasztóanyag eltávolításának mértékétől függnek és hogy a cerealin eltávolítása esetén a kenyér fehérebb és csekélyebb savtartalmú lesz. Mosás és nedves úton való hámozás útján e ragasztóanyag részben eltávolítható, ez azonban azzal a súlyos hátránnyal jár, hogy az e célra használt gépek igen könynyen elpiszkolódnak, azonfelül tapasztalat mutatta, hogy a cerealin tökéletes előállításához hideg víz egymagában nem elegendő. Továbbá a magvak szárítása és csiszolása is tökéletlen. E megállapítások a találmány tárgyának megértésére szolgáljanak, melynek célja a cerealin biztos eltávolítása és emellett a nedves úton burkaiktól megfosztott magvaknak megszárítása. A találmány lényege abban áll, hogy a magvakat folytonos munkamenetben áz- 40 tatjuk és mossuk és azután kényszermozgásilag oly nagy egymás közötti nagy hőt fejlesztő súrlódásnak vetjük alá, mely egyrészt a cerealin eltávolítását, másrészt pedig a nedvesített magvaknak száradá- 45 sát segíti elő, mielőtt azok az utolsó munkahelyet elhagynák. A magvaknak az említett célokból való kényszermozgású áthajtása azáltal végeztetik, hogy a munkaházak szája előtt rúgó- vagy súlynyomás 50 alat)t álló, az ismert, különösen az őrlő- és oldógépeknél használtakhoz hasonló csapóajtók vannak elrendezve. A rajzon a találmány szerinti összberendezés foganatosítási alakja van fel- 55 tüntetve. Az 1. ábra részben merőleges metszet, részben hossznézet. A 2 ábra oldalnézet. A 3. ábra a berendezés munkaházaiinak 60 keresztmetszete. Az ismert módon, bármely úton vízzel átittatott gabona az (1) csigában kényszermozgásilag továbbíttatik és a csiga kiömlőnyílása ismert, rúgóval vagy súly- 65 lyal terhelt engedékeny (2) csapóajtóval van lefödve. A (3) csigaházban uralkodó nyomás nagysága szerint a (2) csapóajtó kinyílik és bebocsátja a gabonát a vízzel együtt a (4) dobba, ahonnan a fölösleges 70 víz az (5) szitán át kifolyik, míg a megnedvesített magvak a (6) dobrészbe jutnak. A (7) ütközőlécek a magvakat az álló vagy forgatható (6) dobrész belső falához nyomják. Hogy a (6) dobrészt a magvak 75 lehetőleg teljesen betöltsék, a (7) ütköző-Hécek (7a) áttörésekkel, a (6) dob szájnyílása pedig a kívülről terhelt és csakis