94528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stapelrost és műselyem kezelésére

Megjelent 193Q. évi január hó 15-én. MA 6YA R K J RA LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94528. SZÁM. — XlVa 1. OSZTÁLY. Eljárás stapelrost és műselyem kezelésére. Oberrheinische Handelsgeselschatt m. b. H. cég' Karlsruhe i. B. A bejelentés napja 1926. évi március hó 29-ike. Németbirodalmi elsőbbsége 1925. évi november hó 6-ika. A műselyemből való stapel-rost rosszul fonható, mert a rostok túlságosan simák, úgyhogy az egyes rostok egymáson könynyen elcsúsznak. Ebből különböző hátrá-5 nyok származnak, első sorban egyenlőtlenségek az előiönatok és fonalak vastagságában és tartósságában. Igy pl. az ilyen fonalaknál csak úgy érhetünk el kellő tartósságot, ha a fonalakat aránylag erősen 0 sodorjuk (nagy sodrási fokot alkalmazunk). Azt találtuk, hogy úgy ezeknek, mint az említett egyéb rostoknak is bizonyos érdességet kölcsönözhetünk és a rostfelü-5 let lapadóképességét és ezzel a rost fonhatóságát fokozhatjuk, ha alkalmas mechanikai, kémiai vagy fizikai természetű szerekkel a rostok felületére való tapadását idézzük elő anorgános vagy orgános ere-0 detű, porszerű, amorf vagy földes anyagoknak, mint talkumnak, cementnek és máseííéléknek, egyáltalában bármiféle anyagoknak segítségével, amelyek alkalmasak arra, hogy érdes felületet létesítsenek. 5 A rostanyagot kristályosodó anyagok oldalaival és különösen olyanokéval kezelhetjük, amelyek a bepárologtatásnál könynyen és jól kristályosodnak. Ily módon a roston nagyon egyenletesen elosztott finom 0, kristálybevonatot kapunk. Célszerűen kis koncentrációjú sóoldatokat alkalmazunk. A rostfelületekre való felvitelt vagy úgy végezzük, hogy a rostokat kristályosítható anyagok oldatával impregnáljuk, illetve a ö roslanyagokat az oldatba merítjük vagy pedig, úgyhogy az oldatot cseppek alakjában vagy finoman porlasztva visszük fel a rostra. A szárítást meleg vagy vákuum alkalmazásával segíthetjük elő. Olyan anyagoknak a rostfelülethez vagy 40 rostfelületbe való tapadását, amelyek oldataikból kicsaphatok, mint pl. timföld, kalciumkarbonát, mészszappan vagy máseffélék, legjobban úgy idézhetjük elő, hogy azokat a rostokra lecsapjuk és a kicsapást 45 úgy oldatokkal, mint gázokkal vagy gőzökkel is foganatosíthatjuk. Ezt a műveletet úgy is végezhetjük, hogy a rostba először az egyik reagenst visszük be, pl. a rostot ezzel impregnáljuk és az- 50 után ezt oly folyadékkal hozzuk érintkezésbe, amelyben a másik reagens foglaltatik. Ily módon elérjük azt, hogy a hozaganyag kicsapása közvetlenül a roston, sőt részben a rostban megy végbe, amivel kü- 55 lönösen kedvező tapadást biztosítunk. Természe t en felhasználhatjuk azokat a reagenseket is, amelyek a rostokban termelésük vagy előállításuk folytán már jelen vannak. 60 Más anyagokat ellenben, amelyek ki nem csaphatók, pl. vízben vagy más folyadékban összekeverhetünk a rostokkal és azután ezeket megszárítjuk. Ilyen módon pl. kalciumszulfát, cement, marómész és más- 65 effélék igen jól tapaszthatók a rostokhoz. Más anyagok a megszárításkor nem tapadnak elég erősen. Az ilyen anyagoknak erős tapadását azonban zsírozószerek vagy egyéb ragasztóanyagok, pl. szappan, ölein, 70 dextrin és máseffélék adagolásával idézhetjük elő. Rendszerint elegendő azonban, ha az összes anyagokat egyszerűen vízzel, zsíroziószerrel, szappanoldattal vagy más-