94514. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzési berendezés

szak között nagy feszültségnél az átütési veszélyt növelnők. Az elvezetési pontok mindenik tekercsen kívánt helyzetben vezetnek külső áram-5 körhöz, amint az a rajz más ábráján van feltüntetve. A 4. és 5. ábrában feltüntetett kondenzátor belső félhengeralakú (70) lemezt tartalmaz és külső félhengaralaikú (71) lemez 10 azzal központosán van elrendezve. A (70) és (71) lemezek nagyfeszültségű hengeres (72) szigetelő ellenkező végeihez vannak erősítve. A (70) és (71) lemezek szigetelőanyagból való (69) aljzatra vannak sae-15 relve, amely nagy feszültségeknek is ellenáll. Ha a (70) lemezt földelni kívánjuk, akkor (69) szigetelő aljzat elhagyható és helyette vezető anyagból való lemez alkalmazható. A (70) lemez és a számára való 20 (73) szorító a (69) és (72) szigetelők között a csavarmenetes (84) csapszeg révén van rögzítve. A (71) lemez forgatható. A (71) lemezhez a (75) csavarkerék van erősítve. A 25 csavarkerék a (76) fogaskerékkel kapcsolódik, amely a (78) tengelyen ül. A (78) tengely rovátkolt anyával vagy más alkalmas segédeszközzel van ellátva, amelynek segélyével a tengely forgásiba hoz-30 ható. A (78) tengely a (81) tartó alkatrészen elrendezett csapágyakban van ágyazva. A (86) végszorító lehetővé teszi, hogy a (71) lemezt villamos áramkörrel hozzuk összeköttetésbe. A (71) lemez a (82) 35 csapágyban van ágyazva,, amely a (72) szigetelőhöz van erősítve és a (83) nyak körül forgatható. A (82) csapágy és a (83) nyak a (85) csavarmenetes csapszeg és a (79) csavaranya segélyével a (72) szigete-40 lőhöz van erősítve. A (81) tartóalkatrész iés a (86) szorító a (85) csapszegen a (83) nyak és a (79) csavaranya között van rögzítve. A (82) nyak egy része körül a (80) te-45 kercsrúgó van elrendezve, amely a (75) fogaskerék belső kivágásában fekszik, amint az részleges metszetben van feltüntetve. A (80) rúgó arra szolgál, hogy a (71) lemez, valamint a (86) szorító között 50 a (75) fogaskerék és a (81) tartó alkatrészen át biztos villamos összeköttetést létesítsen. Amint a rajz 4. ábrájából látható, a lemezek olyan helyzetben vannak, hogy a 55 kondenzátor kapacitása a lehetséges legkisebb. Az eziidő szerint használatos nagyfeszültségű kondenzátorok általában több lemezből és több nagyfeszültségű szigetelő rétegből állanak, amelyeknek egymással való egyesítésiére, illetve egymáshoz való 60 viszonylagos helyzetük rögzítésiére fémcsavarok vagy csavarmenetes fémcsapszegek és csavaranyák szolgálnak, aminek az az eredménye, hogy ezetk a fémes alkatelemek kapacitási hatásokat eredményez- 65 nak azon kapacitási hatáson kívül, amelyet a kondenzátorlemez viszonylagos helyzetei határoznak meg. Ezen körülménynél fogva, amikor a kondenzáitor-1 emezek úgy vannak beállítva, hogy a ka- 70 paeitásnak lehetséges legkisebb értéke van, ezt az értéket részben a lemezek, részben a rögzítő alkatrészek állapítják meg. Az előzőkben ismertetett kondenzátor- 75 nál a szigetelő alkatelemek és a vezető alkatelemek száma, valamint az egyesítéshez szükséges alkatelemek száma a lehetséges legkisebb számra van csökkentve. Az egyes lemezek számára való rögzítő 80 csapszegek és az ellenkező töltésű lemez legközelebb fekvő része között jelentékeny távolság van, minek következtében ezen csapszegek közötti kapacitás gyakorlatilag elhanyagolható. Az ismertetett szerke- 85 zeti kiképzés mellett a kondenzátor kapacitásának lehetséges legkisebb értéke csupán a lemezek által van meghatározva és az a kondenzátor méretezése által tetszőleges kicsinyre vehető annak révén, hogy 90 a kondenzátort úgy méretezzük, hogy a lemezek és az egyesített fémes szerelő alkatrészek között aránylag nagy köz marad. Az 5. ábra a (70) és (71) lemezek kereszt- 95 metszete, amelyben a (70) lemez a (71) lemezen belül forgatható. A nagyfeszültségű (72) szigetelő ezen ábrában szintén keresztmetszetben van feltüntetve. Azt találtuk, hogy azon esetben, amikor nagy- 100 feszültségeknek kitett kondenzátornál a lemezek felülete nagymértékben csiszolva van, az a feszültség, amelynél az átütés bekövetkezik, sokkal nagyobb, mint amikor a lemezek nincsenek csiszolva. Az itt 105 ismertetett kondenzátor lemezei úgy vannak alakítva, hogy azok felülete könnyen nagy mértékben csiszolható. Bár a lemezek félhenger alakjában vannak feltüntetve, mégis nyilvánvaló, hogy 110 íazok görbülete változtatható és ezen körülmény révén a kapacitások változásának mértéke a forgási szöghöz képest különböző törvényszerűség szerint mehet végbe. 115 Mindenik lemez alapja félhengeralakú