94503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fiolák, ampullák stb. előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR K11ÍÁLYI JffBH SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS ÍÍ4503. SZÁM. — XYII/e. OSZTÁLY. Eljárás fiolák, ampullák stb. előállítására. Gábor György gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 12-ike. A találmány fioláknak vagy egyéb hüvelyeknek, ül. ampulláknak vagy egyéb edényeknek üvegcsövekből való előállítására, közelebbről pedig a fenéknek és a 5 szájnak különös képzésére vonatkozik. Az efféle, rendszerint csomagolóüvegek gyanánt használatos edények feneke eddig úgy készült, hogy a fújtatós Bunsen-lángban forgatott üvegcsőnek jó szé-10 les sávját plasztikussági, vagyis vörös hőfokon hosszú kúpba húzták ki, azután fokozatosan visszahozták a fenéksíkba, végül a feneket szükség szerint simára olvasztották. Ez az eljárás körülményes, 15 hosszú csődarabot fogyaszt, folytonos formázómunkával jár és. káros feszültségeket idéz elő az üvegben. A száj pedig úgy készült, hogy a csövet üvegvágó szerszámmal elvágták és a 20 nyers metszőélt ugyancsak fújtatós Bunsen-lángban letompították. Ez az eljárás az iménti hátrányokat avval tetézte, hogy a vágás felszöktette a törési százalékot és • a hőkezelés egyenletlenné tette a szegélyt. 25 A találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat kiküszöbölje. A találmány szerint a tengelye körüli forgásban tartott csőnek köröskörül való felhevítését helyileg csupán egy csík mentéré kor-30 látozzuk, hőmérséklet tekintetében pedig, akár fenék, akár száj alakító beavatko-7á.st megelőzőleg, az üvegnek híg folyóssá válásáig fokozzuk. Már inosit úgy a fenék, mint pedig a száj képzésekor a keskeny 35 gyűrűben megolvadt csőrésznek az a természetes igyekvése érvényesül, hogy a cseppfolyós üveg befelé fut el. Fenék képzéséhez nem kell egyebet tennünk, mint a folyóssá vált övezetet csőtengely érto 40 lemben kissé széthúznunk és egyébként az olvadt csőrészt szabadon összezáródni hagynunk, száj képzéséhez pedig a széthúzást szétrántásig kell gyorsítanunk és egyébként az olvadt csőrész,t szabadon széjjelinyílni hagynunk. 45 A leírt módon nyert fenék éles görbületben és a cső tengelyre pontosan merőleges síkban fut el. Szükség esetén a fenék falvastagságát úgy erősítjük, hogy a köpenytőből egy vagy több, további 50 csíkot olvasztunk hozzá borításul, mikor is az új cseppiolyós részek végig futnak a fenéken és eggyé forradnak vele össze. Ami pedig a leírt módon nyert szájat illeti, ez a csőtengelyre szintén pontosan 55 merőlegesen, egyenes szegélyben fut el, a csőköpeny külsejét változatlanul hagyja és kissé befelé duzzad. Ezáltal a száj szilárdabbá és dugózsásra is, kupakolásra is alkalmassá válik. Ugyanily szájat ké- 60 pezhetünk a találmány szerint olyként is, hogy az üvegolvasztó hővel, a folyossá vált övezet széthúzását, ill. szétrántását követőleg, a csőszelvény közepébe hatolunk, vagy hogy a kezelt csőszelvény bel- 65 sején, csőtengely értelemben, levegőt, ill. gázt áramoltatunk keresztül, egyébként pedig az olvadt csőrészt szabadon széjjelnyílni hagyjuk. Mindkét kiviteli módnál az a lényeges, hogy a csőszelvényt átlyu- 70 kasztjuk és így a még olvadt részeknek fenékké való összezáródását feltétlenül megakadályozzuk. A leírt eljárások szerint mindegyik esetben az olvadt üveg felületei és belső 75 feszültsége végzi az alakítást. Eközben a feszültségek kiegyenlítődnek, úgyhogy gyakorlatilag feszültségmentes edényeket nyerünk. A mondott alakításokra nézve továbbá a csőtengely mindenkori munka- 80