94501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyirkosító-, mosó- és tisztítószer előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 94501. SZÁM. — XVIIt'il. OSZTÁLY Ij Qpq Eljárás nyirkosító-, mosó- és tisztítószer eló'állítására. Friesenhalin Péter kereskedő és gyáros Beiliii-Gruiiewalcl. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 14-ike. Nyirkosító-, mosó- és tisztítószerek elő­állítására vonatkozó, jelen találmánybeli eljárás fő ismérve abban áll, liogy kalci­nált sókat, főként szódát vagy glaubersót 5 hidrotrópos anyagok segélyével oldható állapotba hozott, szerves oldószerek, mint pl. szénhidrogének, chlórszénhidrogének Anzes oldataiban feloldunk és ezt követő­leg kikristályosítunk. 10 Ismeretes dolog, hogy valamely szap­pannak mosóhatását igen tekintélyes mér­tékben fokozni tudjuk azáltal, hogy a szappant illó, szerves oldószerekkel, mint pl. benzinnel, petróleummal, terpentin-15 olajjal és effélével hozzuk kapcsolatba. Ezek az úgynevezett „oldószeres szappa­nok" főleg mint folyékony szappanok vagy mint kenőcsszerű szappanok kerül­nek a forgalomba. Ismeretesek azonfelül 20 vágható, sőt poralakú szappanok is, me­lyek nagyobb vagy kisebb mennyiségű oldószert tartalmaznak. Eddigelé általában az a vélemény ural­kodott, hogy az említett oldószeres szap-25 panok, különösen pedig az oldószertar­lalmú szappanporok előállításánál a szap­pan az oldószer hordozójának tekintendő, minthogy a szénhidrogének kizárólag a szappan segélyével egy megfelelő emulzió-30 közvetítő anyag alkalmazása mellett hoz­hatók a célnak megfelelő finoman elosz­tott állapotba. A szervetlen sókat sózó tu­lajdonságuk miatt oldószer kötésére alkal­matlannak tartották. Ez az oka annak, 35 hogy említésre méltó mennyiségű, kötött, szerves oldószereket tartalmazó, szappan­mentes mosóporok eddigelé nem jöttek forgalomba. Meglepetésszerű tehát az a megállapítás, 40 hogy a szervetlen sók is, mint pl. a szóda, glaubersó és efféle, melyek kisebb vagy nagyobb mennyiségű kristályvizet képesek lekötni, szerves oldószereket, mint pl. szénhidrogéneket is fel tudnak szívni és lekötni akkor, ha azokat hidrotrópos anya- 45 gok segélyével oly alakra hozzuk, melynél a vízzel többé már nem emuigálódnak, ha­nem ezt meghaladó módon valódi oldato­kat alkotnak. A vízben egyébként oldhatatlan vagy a 50 vízben csak emuigálható szénhidrogének­nek, szerves oldószereknek, mint pl. clilór­szénhidrogéneknelc és efféléknek itt emlí­tett, vízben teljesen oldható alakját példa­képen akként kaphatjuk meg, hogy pl. a 55 365160. számú német szabadalomban ismer­tetett eljárás szerint előállított cyelohexa­uoltartalmú szappanokat és szappanszerű vegyületeket alkalmas módon oldószerek­kel, pl. szénhidrogénekkel hozzuk össze. Az 60 idézett német szabadalomban, illetve ennek pótszabadalmában említett cyclohexanolok helyett természetesen más magas moleku­láris alkoholokat is, mint pl. butylalko­holt, amylalkoholt és effélét is alkalmazha- 65 tunk ugyanarra a célra. Másrészt azon­ban felhasználhatunk magas molekuláris phenolokat is, amint azok az őskátrány­ban előfordulnak, vagy amint azok több­magú szénhidrogénekből, pl. naphtalinból 70 és effélékből nyerhetők (mint pl. alkylált naphtolok, stb.). így pl. 20 sr. tetrahydronaphtalint min­denekelőtt aromás és hydroaromás sulfo­savak cyclohexanoltartaímú keveréke se- 75 gélyével vízben jól oldható alakra hozunk. A tetrahydronaphtalint ebben az alakjá­ban 40 sr. vízben feloldjuk. Az oldatot kb. 40° C-ra felmelegítjük.- Lassú és állandó keverés közben azután 50 sr. kalcinált szó- 80

Next

/
Thumbnails
Contents