94481. lajstromszámú szabadalom • Berendezés emberi vagy más szervezetnek elektromos árammal való kezelésére

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. ___ MAGYAR KIRÁLYI jKnflfc SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94481. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Berendezés emberi és más szervezeteknek elektromos árammal való kezelésére. Arnberg Vilmos Tivadar magránmérnök Liljeholmeii (Svédország:). A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 23-ika. Emberi szervezeteknek elektromos áram­mal való kezelése régen ismeretes és erre a célra nagyfrekvenciájú váltakozó ára­mot, mint egyenáramot használnak. Az 5 ezen találmány alapjául szolgáló vizsgá­latok beigazolták, hogy igen kedvező flziológikus hatások érhetők el aránylag alacsony (másodpercenként célszerűen 15—16) periódusszám és sinusvonalas, 10 vagy megközelítően sinusvonalhoz ha­sonló feszültsóggörbéjű váltakozó áram alkalmazásánál. Kiderült, hogy az ilyen váltakozó áram okozta idegingerek izom­feszültséget idéznek elő, amelyek belső 15 izommunka alakjában jelentkeznek, ezek viszont az anyagcsere fokozását idézik elő, mimellett a fokozott anyagosre révén másodlagos effektus gyanánt bizonyos hőhatás mutatkozik. Ennek folytán ezek-20 nek az áramoknak hatásai terapeutikus szempontból lényegesen különböznek az eddig közönségesen használt nagyfrek­venciájú áramok hatásaitól, amelyeket a szervezetnek főleg csak külső részei ve-25 zetnek és csupán tisztán elektrotermikus effektusként jelentkező hőhatás kísér. A találmány tárgyát oly berendezés alkotja, amelynek segítségével az emberi vagy más élő szervezetbe veszély nélkül arány-80 lag magasfeszültségű oly áram vezethető, amely a szervezet kezdeti ellenállását le tudja győzni. Az ilyen magas feszültség rendes körülmények között gyenge szer­vezetekre veszedelmes lehet és a pácien-85 sekben mindenesetre kellemetlen érzése­ket okoz és pedig azért, mivel a szervezet ellenállása nyomban a feszültség alkal­mazásánál lesüllyed. Ezeket a kellemet­len hatásokat hárítja el ez a találmány és pedig egy szabályozó szerkezet révén, 40 amely úgy működik, hogy a magas kez­deti feszültséget a szervezetre veszélyte­len mértékre önműködően szállítja le, mi­mellett azonban — függetlenül a szerve­zet ellenálásában a kezelés alatt bekövet- 45 kező változásoktól — az áramerősség gyakorlatilag véve, befolyásolatlan ma­rad. Csatolt rajzon a találmány tárgyának példaképem kivitelét szemlélteti, ahol az 50 1. ábra egy példaképen! kapcsolási váz­latot, a 2. és 3. ábra pedig a működés közelebbi megvilágítását szolgáló diagrammokat tüntet fel. 55 A szervezettel érintkezésbe kerülő (1) elektródák a két tekercse közt aránylag nagy (pl. 25:1) áttételű (3, 4) transzformá­tor (3) szekundértekercsének egy-egy (2) kapcsához vannak kötve. A (4) primér- 60 tekercs az állandó (5) nagy ellenáll ássál és az aránylag szintén sokohmos (6) szabá­lyozó ellenállással sorba kapcsolva, a háló­zat vagy a generátor (7) kapcsaihoz csat­lakozik, amelyek között állandó amplitu- 65 dójú sinusalakú váltakozó feszültség ural­kodik. Tegyük fel példaképen, hogy a (7) kapcsok közti feszültség 380 volt ós hogy a (6) szabályozó ellenállás 2000 ohm, az (5) előellenállás pedig 1000 ohm. A (8) pri- 70 mérkapcsok közötti feszültség a (6) sza­bályozó ellenállás teljesen bekapcsolt 'állapota mellett legyen pl. 10 Volt, fel­téve, hogy a szekundér áramkör meg van szakítva. Az üresjárati feszültség a transz- 75 formátor szekundér oldalán ekkor az em­lített áttételi viszony feltételezése mellett 250 volt lesz. Ha ellenben az (1) elektró-

Next

/
Thumbnails
Contents