94470. lajstromszámú szabadalom • Kapocs faneműek összefogására

Megjelent 1ÍKÍO. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94470. SZÁM. — YlII/e. OSZTÁLY. Kapocs faneműek összefogására. Lukács Ernő iparos Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 3-ika. Jelen találmány tárgya oly szerkezet, mely végfák összefogására szolgál és lényegileg oly nagysugarú ívekben meghajlított vasszalagból áll, mely egyik hosz-5 szanti oldala mentén ki van élezve és amelynek végei egyszer- vagy többszörösen vannak éles szögek alattt kihajlítva. (L. 3. ábra.) Ha két gerendát egymásra illesztünk 10 olyképen, hogy azok homlokfalai egy síkban feküdjenek és akkor a fent említett módon előállított kapcsot élével előre ezen kettős gerenda homlokfalába verjük, úgy ezen kapocs a két gerenda homlokfalának 15 összeerősítésére szolgál. Alkalmazható ezen kapocs abban az esetben is, amidőn egy darab széthasadt gerenda két felének öszszetartásáról van szó. A kapocs két íve által körülvett (a) és 20 (b) farészekbe kapaszkodva tartja össze a két (M) és (N) gerendát vagy a repedt gerenda két felét. Mechanikailag tehát a kapcsolatot szétnyitó (X) ós (Y) erőkkel szemben az ívalakú szalag (m, n) része hú-25 zásra, (m, 1) és (o, n) íve pedig hajlításra van igénybe véve. (L. 1. ábra.) Sima ívekben hajlított vasszalag által vágott résben a két végfa széthúzó erejével szemben az ívalakú szalagrészek csu-30 pán oly ellenállást képesek kifejteni, amely megfelel a faanyag és a vasszalag közötti súrlódásnak, amihez hozzájárul a vasszalag igen csekély hajlítási szilárdsága. E szerint nagyobb erőkifejtés esetén 35 az 1. ábra szerinti sima ívű kapocs az ívvonal mentén a résben csúszva kihúzódik a fából és a két végfa eltávolodik egymástól. (L. 2. ábra.) A ható erők szempontjából és az össze-40 fogott és ily módon repedés ellen biztosított fa mennyiségének növelése miatt a körülfogott (a) és (b) farészeket lehetőleg nagyra kell vennünk, hogy a gerendák, illetve farészek széthúzásánál reájuk ható nyomással szemben minél nagyobb teher- 45. bírást tanúsítsanak és szét ne roncsolódjanak. Azonban mennél kevésbbé tér el az (m, 1), illetve az (o, n) ív a körtől és mennél nagyobb a kör sugara, annál kisebb a sza- 50 lag ellenállása a kihúzódással szemben. Ugyanis a kicsúszás alatt csak az (m) és (n) (1. 2. ábra) között lévő egyenes csatornába érkező ívrészeknek kell lassanként egymásba visszahajolni, míg az ív meg- 55. maradó részei az (m, 1), illetve (11, 0) csatornában elhajlás nélkül úgyszólván vezetve csúsznak előre a súrlódás csökkenése mellett. Az (X) és (Y) szóthúzó erőknek tehát az (m) és (n) keresztmetszetekbe go lépő, az egyenestől csak kis szöggel eltérő ívrészeknek az egymásután, lassankint történő visszahajlítási munkáját kell végezniök, hogy a kapcsolatot megbontsák, amely munka az itt szokásosan használt 65 szalagméretnél és nagy görbületi sugárnál minimális. (Az alkalmazott szalag keresztmetszet kb. 2X20 mm., mivel vastagabb és szélesebb méretű szalag beverése a gerendák szétrepesztésére vezetne.) 70 Szilárd kapcsolat fenntartására szükséges tehát a kicsúszás megakadályozása, melyet jelen találmány a kapocs végeinek az (1) és (o) pontokban (1. 1. ábra) való megrögzítésével ér el. Ha ugyanis a ka- 75 pocsnak két végét éles szögekben egyszer vagy többször visszahajlítjuk (1. 3. ábra), az így származó merev szögletek a kicsúszás ellen a (c) és (d), illetve (cl, dl) stb. farészekbe kapaszkodnak. Az éles szögben 80