94466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerszám és gép mótorhenger furatának szabatos megmunkálására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. ___ MAGYAR KIRÁLYI jKHffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 944 66. SZÁM. — XVI/tl. OSZTÁLY. Eljárás, szerszám és gép mótorhenger furatának szabatos megmunkálására. Magyar Általános Gépgyár II.-T. Mátyásföld. A bejelentés napja 1927. évi február hó 22 ike. Az automobilok hajtására és a stabilcélokra alkalmas robbanó és égési motorok úgyszólván kizárólag öntöttvasból készült hengerekkel vannak ellátva, ame-5 lyekben ugyancsak öntött fém (öntöttvas, vagy alumínium dugattyúk mozognak. A motorok helyes működésének egyik feltétele az, hogy a hengerek furata minuciózus pontossággal legyen kimunkálva és a 10 súrlódás csökkentése céljából általános követelménynek bizonyult az is, hogy a hengerfuratok abszolút sima felülettel bírjanak, amiért is azokat rendszerint „csiszolási" művelet alá vetik. 15 A csiszolást általában össze szokás kötni a furat megmunkálásának végső műveletével, ugyanis már előzőleg esztergályozási, fúrási, dörzsölési munkálatok által alkotott hengerfurat átmérőjét a végle-20 ges mérethez képesít 1—2 tized mm-rel kisebbre készítik és ezt az utolsó műveletet csiszológépen „köszörülőgépen" végzik. Igien sokféle rendszerű köszörülőgépet használnak e célra, a legszokásosabb ez 25 az eljárás, amelynél a munkagép excentrikusan elhelyezett orsójára kemény (carburundum) csiszoló korongot erősítenek, amelynek automatikusan, vagy kézzel vezérelt ide-ola való mozgást is adnak. 30 Olyan hengercsiszológép is ismeretes, amelynél a carburundum-csiszolószerszámok a fúrófejre centrikusán illeszkednek és dörzsárhoz hasonló módon, forgó és ide-oda való mozgással végzik munká-85 jukat. Mindezen eljárások nagyon körülményesek, sok időt (több órát) vesznek igénybe és a köszörülő szerszámok (korongok) gyakori törése és gyors kopása kö-40 vetkeztében nagyon költségesnek bizonyultak. Ezenkívül a megkívánt 1—2 századmilliméternyi pontosság is csak nagy körültekintés árán érhető el; egyenetlen (nem homogén) anyagból készült hengereknél a köszörülő korongok nem hatolnak 4ő> egyforma mélyen az öntöttvastestbe, vagy ugyanazon henger megmunkálása alatt lekopnak, minek következménye, hogy a furat kúpossá, oválissá válik. A munkás szemmértéke, kézügyessége pillanatnyi 50 diszpozíciója is befolyással van a furat pontosságára az ilyen köszörülési munkafolyamatnál, úgyhogy komplikált szerkezetek, készülékek a fúrandó tárgy befogására és eentrirozására kombinálják a fú- 55 rást és köszörülést, egyszóval nagyon drága gépeket szerkesztenek, hogy csak a megmunkálás pontosságát a lehetőségig megközelítsék. A jelen találmányt képező csiszológép, 60 szerszám és eljárás a fentebb jelzett követelményeket jóval egyszerűbb elvek alapján éri el ós úgy a megmunkálás pontosságát. mint a csiszolási művelet idejét és a szerszámköltségeket lényegesen, a kö- 65 szörülési eljárásnak csak kis százalékát képező hányadra, csökkenti. A csiszolás ugyanis nem kemény kőanyagból készült korongok, vagy szegmentumok segélyével, hanem élesre köszörült nagyszámú acél- 70 tárcsákkal történik, amelyek a hengerfelületből minimális 1—2 századmilliméter vastagságú forgácsot hántolnak le. A közös tengelyre épített tárcsák méretei azután mindig annyival nagyobbodnak 75 meg, hogy a működésbe jövő tárcsa folytathassa az előző tárcsának munkáját és mire az összes tárcsák áthaladnak az előfúrt hengeren, az teljesen kész, pontos és sima felülettel bír. A tárcsasorból álló 80