94444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalitartalmú szemcsés koksz előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én

. ___ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94444. SZAM — lV/i. (Il/a.) OSZTÁLY. Eljárás alkálitartalmú szemcsés koksz előállítására. N. Y. Nederlandsche íVIijiibouw eii Haiidelmaatschappij Amsterdam. A bejelentés napja 1926. évi november hó 27-ike. Meleg gázreakciók foganatosítására, különösen cianidnak alkaliák vagy bárium oxidjai, ill. karbonátjai és szénhordozó keverékéből nitrogén átvezetése ré-5 vén való előállításánál ajánlatosnak bizonyult lencse-, diónagyságú, nyomásnak ellentálló likacsos szénanyag alkalmazása. Az ilyen anyaghoz a gáz minden oldalról jól hozzáférhet s az anyag szi-10 lárdsága folytán még magas rétegben sem morzsolódik porrá. Kellő porozitású és aktivitású ilyen szénanyagot, ill. alkalikus kokszot a találmány értelmében azáltal létesítünk, 15 hogy fossziliákat, mint kőszén, barnaszén, tőzeg, vagy közönséges növényhulladékot bizonyos kötőhatást kifejtő adalékokkal s az esetleg szükségelt ás ványi sókkal együtt megszabott módon 20 párolunk, ill. kokszosítunk, mégpedig úgyhogy a párolandó anyag mindig csak vékony rétegben legyen a hőhatásnak kitéve. a képződő párolási gázok és párák rögtön elvezettessenek s a keverékből kép-25 ződő szemcsék vagy darabok nyomás vagy ejtés által el ne morzsolt assanak. ill célból a keveréket legcélszerűbben zárt kamrába szerelt, belülről fűtött és gáztömítő hővezető falakkal bíró forgó 50 dobok mentén vezetjük s a kamrából a gázalakú terméket rögtön elvezetjük. A forgó dobon lécek vannak elrendezve, melyek meggátolják, hogy a szemcsék túlságosan nagy nyomás, vagy magasról 55 való ejtés folytán szétmorzsolódjanak. Kötőhatású anyagok gyanánt ismert módon aszfalt, kátrány vagy a fossziliák egyéb desztillációtermékei, cellulózhulla déklúg használható. Friss növényanyagokból, mint gabonahulladékból, pl. pelyvá- 40 ból, szalmából stb. alkaliákkal való főzés és ezt követő bepárlás révén létesíthetünk olyan anyagokat, melyek a rákövetkező párolás alkalmával kellő szilárdságú koksz létesülését teszik lehetővé. 45 Az ilyen lencse-, diónagyságú alkálikoksz előállítására legalkalmasabb kiindulási anyagnak a huminsavak, ill. az ebből képződött alkálihumátok bizonyultak. Ezen fosszilia az alkáliák vagy bá- 50 rium oxidjaival vagy karbonátjaival nedvesen keverve, minden további oldalók nélkül igen aktív szemcsés kokszot szolgáltat, mely nitrogénnek 1000°-on való behatásakor gyorsan és jótermelósi há- 55 nyaddal szolgáltat alkáli-, ill. földaikálicianidokat. Az alkálihumátot legegyszerűbben a növényi bomlás terméket képező, ú. n. tisztahumuszból nyerhetjük, mely Cassel 60 környékén való előfordulása és eddigi, festék gyanánt való alkalmazása folytán casseli barna néven ismeretes. Ezen tisztahumuszból alkálikarbonáttal vagy hidroxiddal való kezelés révén keletkezik az 65 alkálihumát, mely vízben oldódik s ezáltal a tisztahumuszban lévő homokos alkatrészektől könnyen elválasztható. A tőzegben és némely fiatal barnaszénben alkáliákkal kioldható kis mennyiségű 70 szabad huminsavakon kívül nagyobb mennyiségű, ú. n. huminanyagok vannak, melyek csak vízzel nyomás alatt való főzéskor alakulnak át szabad huminsavakká, de alkáliákkal való főzés révén is feltár 75 hatók.