94442. lajstromszámú szabadalom • Görgős csapágy

A találmány egyik jellemző sajátsága, mint röviden jeleztük, abban van, hogy a görgők hossza kisebb, mint ekvatoriális síkban lévő átmérőjük. Ezen alakítás t'oly-5 tán a görgők, forgásuk tartama alatt, tehetetlenségük folytán, jelentékeny erővel oly helyzetbe beállni iparkodnak, hogy forgási tengelyük a forgórendszer forgástengelyével párhuzamos legyen. Ezen körülmény 10 folytán és a görgők, valamint a görgőipályák említett alakja következtében a görgők ferde elhelyezkedése, valamint csúszása meg van gátolva. A görgőket, valamint a görgőpályákat 15 képező forgási testek alkotóinak alakja általában véve megegyezik az eddigelé ismeretes alakkal, vagyis körívből, elliptikus ívből vagy egyenes vonalból állhat, bizonyos esetekben azonban célszerű, ha annak 20 parabola- vagy hiperbola-alakot adunk. Továbbá bizonyos esetekben, pl. hajlékony tengelyek alkalmazása esetén, előnyösnek mutatkozhalik az, ha a görgő és a görgőpályák alkotója közötti görbületi különbö-25 zetet a lent említettnél valamivel nagyobbra választjuk. Végül radiális csapágyak kai kapcsolalban kívánatosnak mulatkozhatik az, ha a belső és külső görgőpályák ágyazót'elületeinek alkotóit külön-30 böző görbületekkel létesítjük, amikoris a két pályatesten a feszültségek lehetőleg azonosak lesznek. A mellékelt rajz 1—6. ábráin a találmány szerinti görgős csapágyaknak külön-35 böző példaképem alakjai vannak feltüntetve, aholis világosabb szemléltetés kedvéért a görgők és a görgőpályák profiljai közötti különbségek túlzottan vannak rajzolva. 40 Az ábrák radiális csapágyakra vonatkoznak, aholis a külső pályatest (l)-gyel, a belső pályatest (2)-vel, a görgők pedig (3)mal vannak jelölve. Yalamenim ábrán a pályalestek keresztmetszetben, a görgők 45 pedig oldalnézetben vannak feltüntetve. Az 1. ábra szerint a pályatestek ágyazófelületei hengeresek, a görgők ágvazófelülete pedig konvex. A 2. ábra szerint a külső (1) pályatest ágyazófelülete konkáv, 50 a belső (2) pályatesté pedig hengeres, inimellelt a külső (1) pályatest ágyazófelületének görbületi sugara nagyobb, mint a (3) görgő ágyazófelüleléé. A 3. ábra esetén úgy a külső (1). mint a belső (2) 55 pályatest, nemkülönben a (3) görgő ágyazófelülete konvex, mimellett a görgő ágyazófelületének görbületi sugara rövidebb, mint a pályatestek ágyazófelüleleinek görbületi sugarai. A 4. ábra szerint a külső (1) pályatest ágyazófelülete kon- 60 káv, a belső (2) pályatesté ellenben konvex. Az 5. ábra esetén az (1) külső pályatestet hengeralakú ágyazófelület, a belső (2) pályatestet pedig konkáv ágyazófelület határolja. A 6. ábra esetén úgy a külső 65 (1\ mint a belső (2) pályatest ágyazófelülete konvex, míg a (3) görgő ágyazófelülete konkáv. A 6. ábra szerinti görgő ágyazófelületének görbületi sugara nagyobb, mint a pályatestek ágyazóíelületé- 70 nek görbületi sugara. A találmány természetesen nem szorítkozik a feltüntetett alakzatokra, melyek csupán példaképeinek, A találmány szerint szerkesztett görgős 75 csapágy működési módja a következő: Mindaddig, míg a csapágy kicsim^ vagy normális terhelések alatt dolgozik, a görgők csupán ekvatoriális síkjukban érintkeznek a pályatestekkel és g'örbülésük köz- 80 ben ekvatoriális síkjaik egymással párhuzamosak s a rendszer forgási tengelyére merőlegesek. Ekkor az érintkező felület ugyanazon hatásokat eredményezi, minL az azonos méretű és azonos terhelés alatt 85 álliő golyós csapágy. Ennélfogva a súrlódás, ha az olaj- és légellenállásokat figyelmen kívül hagyjuk, szintén ugyanakkora, mini a golyós csapágynál. Növekedő terhelésnél a görgők hosszúk- 90 nak, mind nagyobb és nagyobb része mentén érintkeznek a pályatestekkel, vagyis az érintkezési felület folytonosan növekszik és pedig az ugyanazon körülmények között golyós csapágyaknál mutatkozó káros ha- 95 tások bekövetkezése nélkül, meri az anyag az egész érintkezési felület mentén egyenletesen van megterhelve. Ez különösen arra az esetre áll, midőn a görgők ágj'azófelületei hiperbolikus vagy parabolikus 100 alakúak. A csúszósúrlódás, mely golyós csapágynál az érintkezési felület, ill. a terhelés növekedése melleit aránylag gyorsan fokozódik, a találmány szerinti görgős csapágynál rendkívül lassan növekedik és 105 majdnem zéró, ha az ágyazófelületek azonos mértékű, de ellenkező irányú görbülettel bírnak, mint a görgők, amikoris a görgő és a pályatest közötti tényleges érintkezési vonal a forgás tengelyének iránvá- 110 ban közvelííőleg egyenes. Ezen alak alkalmazása mellett az anyag feszültségei a legegyenletesebbek. Ha a pályatestek ágyazófelületét alkotó forgásfelület alkotója egyenes vonal vagy oly görbe vonal, melynek 115 görbülete a görgő ágyazófelületével azonos irányú, akkor a csúszósúrlódás valamivel gyorsabban növekedik, de távolról sem oly