94440. lajstromszámú szabadalom • Fémlap

Megjelent 1930. évi január hó 15-én

. ___ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94440. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Fémlap. Humphris Frank mérnök Dorset (Anglia). A bejelentés napja 1927. évi május hó 19-ike. A találmány tárgyát fémlap képezi, mely lyukasztás vagy hasítékolás és nyújtás útján készül és ezenkívül akként van hajlítva, hogy a hálózatszerű, a laprészek i összefüggését biztosító csíkok vagy szárak, melyek egyik csomóponttól a másik csomópontig haladnak, a lap egyik oldalán egy boltozatos rostélyzatot alkotnak meggörbített csomópontoknak egy sorával és i a lapnak másik oldalán ugyanily rostélyzatot alkotnak ugyanilyen csomópontokkal. A találmány szerint ilymódon előállított fémlap csomópontjai közötti száraknak hajlítását, melyeket a következőkben «csomószáraknak* fogunk nevezni, akként eszközöljük, hogy a lap mindkét oldalán egyenlő számú vagy különböző számú csomószár ívalakban akként domborodjék ki, hogy ezáltal párhuzamos síkokban fekvő átbocsátó nyílások képződjenek, melyeken sima vagy csavarmenetes rudak, csapok, csövek vagy lécek vagy bármily más alakban kiképezett merevítő elemek dughatok át, oly célból, hogy nagyobb szilárdságot vagy merevséget igénylő lapoknál pótlékos merevítő közegek gyanánt szolgáljanak. Ha egy fémlemezt az előbb említett célból lyukasztunk vagy abban lyukakat vágunk ki, akkor egy lyukasztott lemezt kapunk, melynél a csomópontok között csomószárak futnak, melyeket az előzőkben említett módon ívalakban meghajlítunk. Emellett felváltva az egyik csomószárat az egyik irányba és a következő csomószárat az ellenkező irányba hajlítunk ki vagy pedig egy csomószár helyett két vagy több szomszédos csomószárat az egyik irány felé és két vagy több szomszédos csomószárat a másik irány felé hajlítunk ki, miáltal az említett merevítő elemek felvételére szolgáló nyílások képződnek. A találmány szerint az előzőkben ismertetett módon alakított fémlapnak meggörbített csomószárai a harántmetszetben V- 45 alakú csomópontokban függnek össze egymással, melyek, ha fokozottabb merevséget akarunk elérni, hosszirányban és harántirányban vagy mindkét irányban redőzve, hornyolva vagy rovátkolva vannak vagy 50 pedig a meghajlított csomószárak harántmetszetükben is vályuszerűen vagy ívelten vannak kiképezve. A találmány szerint továbbá a hálószerű rostélyzatnak csomószárai a boltozatszerű 55 meghajlításon kívül még akként vannak alakítva, hogy csészeszerű, mélyített vagy öblös rostélyszemek képződnek. Ezeket a szénieket a következőkben összességükben fÖszémsóroknak vagy egyenként főszernek- 60 nek fogjuk nevezni, megkülönböztetésül más szemektől, melyeket közbenső szemsoroknak, iü. egyenként közbenső szemeknek fogunk nevezni. A főszemsornak mindegyik szeme a leg- 65 szélesebb helyen a szemmel harántirányban közvetlenül össze van kötve a következő főszemsornak egy főszemével. Mindegyik főszemsornak szemei a laphoz képest ellenkező oldalon fekszenek, mint 70 azon főszemsornak szemei, melyekkel amazok közvetlen összeköttetésben állanak és két-két ily főszemsor között az említett közbenső szemsoroknak egyike fekszik, melyeknek mindegyik szemét két egymással 75 közvetlenül összekötött főszemsor négy egymással közvetlenül összekötött főszemének meghajlított csomószárai alkotják. A találmány szerint előállított oly lapok, melyek csészeszerűen bemélyedő főszernek- 80