94433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anorgános káliumsó, betainsó és glutaminsav kinyerésére az alkoholnak az erjesztett répamelaszból való ledesztillálása után visszamaradó moslékból

Meg-jelent 193Q. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94433. SZÁM. — IV/b. (IVh/l.) OSZTÁLY. Eljárás anorgános káliumsó, betainsó és glutaminsav kinyerésére az alkoholnak az erjesztett répamelászból való ledesztillálása után visszamaradó moslékból. Saburosuke Suzuki gyáros és kereskedő Tokio (Japán). A bejelentés napja 1927. évi január hó 31-ike. A találmány eljárásra vonatkozik, melvlyel az erjesztett répamelászból az alkohol ledesztillálása után visszamaradó moslékból az élesztő proteidokat és a nemkristályosodó anyagokat dialízissel elkülönítjük, a káliumot káliumsó, mint pl. káliumklorid vagy káliumszulfát alakjában kinyerjük olymódon, hogy az említett dializált moslékot besűrítjük és megfelelő mennyiségű sósavat vagy kénsavat adunk hozzá és végül a nyers glutaminsavklórhidrátot, amely káliumsómaradékokat, betainsót stb. tartalmaz, olymódon nyerjük ki, hogy az anyalúgot sósav hozzáadása után felhevítjük, miáltal a glutiminsav glutaminsavklórhidráttá alakul át és egyidejűleg belőle a tisztátlanságok hamuszerű anyagok alakjában kiválnak. A találmány célja káliumsónak, betainsónak és glutaminsavnak egyszerű eszközök útján gazdaságos módon való előállítása egy eddig értéktelennek tartott anyagból. A répamelász mosléka káliumot, betaint, glutiminsavat és glutaminsavat tartalmaz, azonban nagymennyiségű nekristályospdó anyaggal elegyedve, melyek a felsorolt anyagok kikristályosítását nagymértékben akadályozzák, ami ipari előállításukat nagyon megnehezíti. A találmány szerint azonban azt a folyadékot, melyből az élesztőproteidokat és a nemkristályosítható anyagokat előbb eltávolítottuk azáltal, hogy az alkoholtól desztilláció útján megszabadílolt répamelaszmoslékot diafragmán, pl. pergamentpapiroson át való dializálásnak vetettük alá, a lehető legnagyobb mértékben besűrítjük és azután megfelelő mennyiségű sósavat vagy kénsavat adunk hozzá. Ha az elegyet azonnal lehűtjük, ,r

en szűrhető alakban káliumklorid, 40 ill. káliumszulfát kristályosodik ki. A kristályokat leszűrjük és a szűrletet besűrítjük. A szűrletben maradt káliumsó és betainsó maradékok kikristályosodnak és ezeket összegyűjtjük. Az anyalúghoz most só- 4ö savat adunk és az egészet annyira felhevítjük, hogy a glutiminsav tökéletesen glutaminsavvá alakuljon ál. A kristályosítást akadályozó tisztátalanságokat haimusíerű anyagok alakjában eltávolítjuk. Ezután a 50 folyadékot besűrítjük és kihűlni hagyjuk, vagy pedig a besűrített folyadékhoz koncentrált sósavat adunk vagy gázalakú sósavat vezetünk rajta keresztül és magara hagyjuk, mire a glutaminsavklórhidrát, a 55 folyadékban maradt betainsóval és káliumsóval együtt kikristályosodik. Ezeket leszűrjük és az így kapott nyers glutaminsavklórhidrátot vízben feloldjuk és mészszel kezeljük, hogy belőle a glutaminsavat 60 dikalciumglutamát alakjában kiválasszuk. Ha azonban a káliumot a dializált moslék besűrítése és kénsav hozzáadása útján káliumszulfát alakjában választottuk le, úgy az anyalúghoz kalciumhidroxidot vagy kai- 65 ciumkarbonátot adunk, hogy a kénsav fölöslegét kalciumszulfát alakjában kicsapjuk. Ezután a fent ismertetett módon kezeljük azt tovább és a betainsót és a g|lutaminsavklórhidrátot belőle kiválasztjuk. 70 A találmány szerint, minthogy az élesztőproteidok és egyéb nemkristályosítható anyagok nagy részét a nyersanyagból dialízis útján eltávolítottuk, a káliumklorid vagy káliumszulfát könnyen kiválik a me- 75 leg folyadék kihűlésekor, úgy mintha közönséges vizes oldatról volna szó. Minthogy glutaminsav mellett sok glutiminsav van