94416. lajstromszámú szabadalom • Egymáson csúszó részekkel bíró nyomóközegelosztó szerv

Megjelent 193Q. évi február hó 71-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 944-16. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Egymáson csúszó részekkel bíró nyomóközeg-elosztó szerv. Tebaldi Alessandro mérnök Milano. A bejelentés napja 1926. évi december hó 30-ika. Különböző nyomású közegeket tartalmazó két tér közti közlekedés vezérlésére tudvalevőleg egy nyílásokkal ellátott helytálló szervvel érintkezően, ehhez képest elmozgó szerveket, mint tolattyúkat stb. alkalmaztak, melyek forgó, vagy idestova járó mozgást, vagy mindkettőt végezhettek. Az ilyen ismert berendezéseknél a tömítés azon nyomástól függ, amellyel a tolat tyú vagy más szerv a (folyékony, gázalakú, gőzalakú stb.) közegátbocsátására szolgáló nyílásokkal ellátott helytálló szervhez szoríttatik, továbbá az érintkezőfelületek szabatos megmunkálásától és a kenés jóságától. A találmány oly szerkezetre vonatkozik, mely a forgó vagy alternáló zárószervek tömítését megjavítja és oly tökéletessé teszi, mint amilyen az ülőkésszelepekkel bíró szerkezeteknél elérhető. A találmány értelmében a közegátbocsátó nyílást határoló szegélyek rugalmas kiképezésüek, úgyhogy ha a nyomóközeg hat reá, ez a rugalmas szegélyeket a másik szervhez szorítja, még pedig a nyomás alatt álló közeg nyomásával arányosan és külső szervektől, pl. az eddig alkalmazott rúgóktól függetlenül. A csatolt rajzon példaképen két foganatosítási példa van feltüntetve; 1. ábra egy találmány szerinti tolattyú vázlatos metszete; 2. ábra ennek alaprajza; 3. ábra egy forgó elosztó szerv metszete az 5. ábra 3—3 vonala szerint; 4. ábra az 5. ábra 4—4 szerinti, 5. ábra pedig a 3. és 4. ábrák 5—5 szerinti metszete. Az 1. és 2. ábrákon a nyomóközeg hatása alatt álló (1) tolattyú megszabott időközökben (2) nyílásán keresztül közlekedést létesít pl. a külléggel. A (2) nyílás lezá ráfiára szolgáló (4) szerv (3) nyílása időszakosan fedi a (2) nyílást s az (1) és (4) 45 szervek egyike tetszés szerinti ismert módon a másikhoz képest idestova tolatik el. A rajz értelmében a (4) szervvel érintkező (1) tolattyúnak a nyílás körüli (5) szegélye le van vékonyítva és rugalmas 50 nyelvet képez, melyet a vezérlendő közeg nyomása szorít a (4) szerv felületéhez. Az (5) szegélyben a (2) nyílás felé irányuló (6) hasítékok a szegélyt egyes nyelvekre osztják fel, melyek egymástól fiig- 55 getlenül hajolhatnak ki. Ugyanezen eredményt azáltal is elérhetjük, hogy a nyelveknek olyan alakot adunk, melyek deformációjukat annyira lehetővé teszik, hogy a közeg nyomása folytán a nyelvek szélei 60 a másik szerv felületéhez szorulhassanak. Mihelyt a tolattyúra nyomóközeg hat, ennek nyomása az (5) nyelveket a (4) szervhez szorítja s ezáltal a közeg nyomá sával arányos tömítést biztosít. 65 Az (5) nyelvek a (6) hasítékok mentén kapcsolva lehetnek, vagy egymást átlapolhatják s tetszés szerinti keresztmetszettel bírhatnak; e keresztmetszet pl. csökkenő vagy háromszögletes lehet s természetesen 70 akkora hajlékonyságot kell biztosítania, hogy a nyelvek és a (4) szerv közti érintkezési vonal egész mentén biztosittassék a tömítés. Az (1) tolattyú a tolattyús szelepek mód- 75 jára idestova mozgó szerv vagy fogantyú vagy orsó révén működtethető s ilyenkor vezérli a közlekedést a (4) válaszfal (3) nyílásán keresztül a válaszfaltól kétoldalt elrendezett kamrák vagy terek között, fel- 80