94415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elgőzölögtető készülék páráinak hasznosítására

Megjelent 1930. évi február hó 65-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94415. SZÁM. — Ve'l. OSZTÁLY. Eljárás elgőzölögtető készülékek páráinak (Brüden) hasznosítás ára. Schmidt'sehe Heissdampf-Gesellschaft m. b. H. Cassel- Wilhel 111 s í»ölie. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi augusztus hó 6-ika. A találmány az elgőzölögtető készülékek páráinak (Brüden) hasznosítására szolgáló eljárásra vonatkozik, nagy, legalább is 25 atm. kezdeti feszültségű, ellen-5 nyomású gőzgép felhasználásával, ahol is az elgőzölögtető testek párái az atmoszféra nyomásnál nagyobb nyomással egy hőraktározóba jutnak be, melynek gőze üzemgőz gyanánt szolgálhat egy, további 10 erőt szolgáltató kondenzációs gépnek. A találmány célja az ilyen eljárás javítása, cellulózagyárakban a sulfitlúgnak és egyéb savtartalmú lúgoknak elgőzölögtetése esetére. Régóta fennáll az a tö-15 rekvés, hogy a folyókra annyira káros úgynevezett véglúgot, értékesítés útján ártalmatlanná tegyék és pedig vagy értékes extraktumokra való, további feldolgozással vagy kazántüzeléshez alkalmas 20 tüzelőanyaggá való átalakítással. Az előbbi eljárások még fejlődési állapotban vannak, míg az utóbbiak közül egyszerűséges és az aránylag csekély befektetési költségek miatt, legelőször az az eljárás 25 látszik legkönnyebben keresztülvihetőnek, melynél a besűrített véglúgot szurokszerű anyaggá megszárítják és pótlólagos tüzelőanyagként szintén eltüzelik a kazántűzhelyben. 30 A találmány értelmében már most azon célból, hogy az említett eljárások előnyeit egyesítsük, a hőraktározó gőzét nem kondenzációs gépbe vezetjük, hanem harmadik nyomásfokozatában, rész-35 ben a második nyomásfokozathoz, nevezetesen a véglúgkezelő eljárás szárító fokozatához, részben pedig az üzem hőkihasználó berendezéséhez használjuk fel azáltal, hogy azt, ezen nyomásfokozatban meglévő 3—4 atm. nyomásával iűtőgőz 40 gyanánt, részben a szárítókba, pl. a besűrített lúg hengeres szárítóinak dobjaiba, részben pedig a cellulózaszárítókba és az üzem egyéb hőkicserélő testjeibe vezetjük be. A raktározó gőzének ez a fel- 45 használása, a jelen alkalmazás esetében azért is előnyös, mert az ellennyomású gőzgépen keresztülmenő nagy feszültségű gőz munkateljesítménye az üzem erőszükségletére bőven elégséges, úgyhogy az £.0 utána kapcsolt kondenzációs gépet meg tehet takarítani. A nem iűtött hőraktározó helyett megközelítően azonos gőznyomásra szerkesztett gőzkazán is alkalmazható, melynek 55 vizét közvetve, a párák gőzével melegítjük. Ez esetben a párák gőzét nem kell semlegesíteni, mint a raktározó gőzének közvetlen, további felhasználása esetén. Ha a nagynyomású, ellennyomású gőz- 60 <íépet 8—10 atm. ellennyomásra szerkesztjük, a többszörös elgőzölögtető első elgőzölögtető testjében uralkodó gőzhőmérsékletnrk megfelelően, akkor a cellulózatőzők elébe egy második, kisebb 6—7 atm. 65 ellennyomással bíró, ellennyomású gőzgépet lehet kapcsolni, vagy pedig az egyik nagynyomású, ellennyomás ú gőzgépet a kisebb ellennyomásra, azonban gőzlecsapolású gép gyanánt szerkesztjük, 70. melyből a gőzt, közbeeső gőz gyanánt, a lúg elgőzölögtetéséhez szükséges nagyobb, 8—10 atm. feszültséggel, a végső fokozat előtt vesszük el. A jelen eljárás a cellulózagyárak szá- 75 mára azzal a jelentékeny előnnyel jár,