94392. lajstromszámú szabadalom • Reflektor közlekedési eszközök részére

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKgHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 94392. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Reflektor közlekedési eszközök részére. Ligeti Sándor és Fiai üveg-festészeti és üvegtechnikai műintézet Kispest. A bejelentés napja 1926. évi szeptember 16-ika. A közlekedési eszközön alkalmazóit, elek­tromos reflektorral a külr és belterületi vi­lágítás között megkívánt különbséget vagy úgy kapják, hogy a reflektorban két izzó-5 lámpát helyeznek el, melyek egyike foká­lis, másika extrafokális helyzetű, vagy pe­dig úgy, hogy egyetlen izzólámpát használ­nak, mely esetben az izzólámpa kétizzószá­las (fokális és extrafokális szál), vagy pe-10 dig egyizzószálas lehet. Ha az izzólámpa kétizzószálas, akkor a külterületen a fokális szál, a belterületen pedig az extrafokális szál használtatik. Ha viszont egyizzószálas izzólámpáról van szó, akkor a szükséges 15 világításbeli különbség elérésére vagy úgy járnak el, hogy a külterületen nem, a bel­területen pedig ellenállással kapcsolják sorba, vagy pedig úgy, hogy a külterületen nem, a belterületen pedig fémernyőt tol-20 nak rá; mindkét esetben a reflektor fény­erőssége a külterületen nem, a belterületen pedig (az izzólámpának az ellenállással való sorbakapcsolása, ill. a fémernyőnek az izzólámpára való rátolása által) lefojta-25 tik. Más megoldás szerint, úgy a kül-, mint a belterületi világítás céljaira, egy-egy izzó­lámpával külön-külön reflektort használ­nak. Általános elrendezés szerint az izzó­lámpa talpa (az izzólámpa foglalattal bíró 30 része) a reflektor tüköroldalán (ballonnal a reflektor nyílása felé) van elhelyezve és az izzólámpa speciális (a pontszerű fény­forrást többé-kevésbbé megközelítő) kikép­zésű. 35 A találmány bejelentés tárgyát, fentiek­kel szemben, oly reflektor képezi, mellyel a kül- és belterületi világítás között szüksé­ges és megkívánt különbséget egyetlen fény­forrással kapjuk meg. A fényforrás ugyanis a közlekedési eszköznek külterületen való 40 haladásakor a reflektortükör fókuszába ál­lítható (fokális helyzet), a belterületen pe­dig onnan felfelé kibillenthető (extrafoká­lis helyzet), ami a parabolikus, vagy bár­mely más szférikus reflektortükör geomet- 45 riai tulajdonságaiból kifolyólag, fokális helyzet esetén a reflektor tengelyével koak­sziális, előrevetődő, közel hengeres, ref­lektált sugárnyalábot, extrafokális helyzet esetén pedig a reflektor tengelyével szöget 50 képező tengelyű, a közlekedési eszköz elé, lefelé vetődő, kúpos, reflektált fénykévét eredményez, azaz: ha a közlekedési eszköz a külterületen halad, a fényforrás a reflek­tortükör fókuszába állíttatik, mikoris a ref- 55 lektor a távolsági megvilágítást adja, ha pedig a belterületen jár, a fényforrás a reflektortükör fókuszából felfelé kibillen­tetik, amikor a reflektor csak a közvetlen előteret világítja meg. 60 A fényforrásnak a reflektortükör fóku­szába való beállítása és az onnan való meg­felelő kibillentése mechanikai vagy elektro­mos úton eszközölhető. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 65 reflektor kiviteli módozatai közül kettő váz­latosan van feltüntetve; fényforrásként — egyszerűség kedvéért — elektromos izzó­lámpa vétetett fel. Az ábrák a reflektort függőleges hosszmetszetben ábrázolják. Az 70 1. ábra a reflektort fokális, a 2. ábra extrafokális helyzetű fényforrás­sal oly szerkezeti megoldásban ábrázolja, 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents