94392. lajstromszámú szabadalom • Reflektor közlekedési eszközök részére
Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKgHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 94392. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Reflektor közlekedési eszközök részére. Ligeti Sándor és Fiai üveg-festészeti és üvegtechnikai műintézet Kispest. A bejelentés napja 1926. évi szeptember 16-ika. A közlekedési eszközön alkalmazóit, elektromos reflektorral a külr és belterületi világítás között megkívánt különbséget vagy úgy kapják, hogy a reflektorban két izzó-5 lámpát helyeznek el, melyek egyike fokális, másika extrafokális helyzetű, vagy pedig úgy, hogy egyetlen izzólámpát használnak, mely esetben az izzólámpa kétizzószálas (fokális és extrafokális szál), vagy pe-10 dig egyizzószálas lehet. Ha az izzólámpa kétizzószálas, akkor a külterületen a fokális szál, a belterületen pedig az extrafokális szál használtatik. Ha viszont egyizzószálas izzólámpáról van szó, akkor a szükséges 15 világításbeli különbség elérésére vagy úgy járnak el, hogy a külterületen nem, a belterületen pedig ellenállással kapcsolják sorba, vagy pedig úgy, hogy a külterületen nem, a belterületen pedig fémernyőt tol-20 nak rá; mindkét esetben a reflektor fényerőssége a külterületen nem, a belterületen pedig (az izzólámpának az ellenállással való sorbakapcsolása, ill. a fémernyőnek az izzólámpára való rátolása által) lefojta-25 tik. Más megoldás szerint, úgy a kül-, mint a belterületi világítás céljaira, egy-egy izzólámpával külön-külön reflektort használnak. Általános elrendezés szerint az izzólámpa talpa (az izzólámpa foglalattal bíró 30 része) a reflektor tüköroldalán (ballonnal a reflektor nyílása felé) van elhelyezve és az izzólámpa speciális (a pontszerű fényforrást többé-kevésbbé megközelítő) kiképzésű. 35 A találmány bejelentés tárgyát, fentiekkel szemben, oly reflektor képezi, mellyel a kül- és belterületi világítás között szükséges és megkívánt különbséget egyetlen fényforrással kapjuk meg. A fényforrás ugyanis a közlekedési eszköznek külterületen való 40 haladásakor a reflektortükör fókuszába állítható (fokális helyzet), a belterületen pedig onnan felfelé kibillenthető (extrafokális helyzet), ami a parabolikus, vagy bármely más szférikus reflektortükör geomet- 45 riai tulajdonságaiból kifolyólag, fokális helyzet esetén a reflektor tengelyével koaksziális, előrevetődő, közel hengeres, reflektált sugárnyalábot, extrafokális helyzet esetén pedig a reflektor tengelyével szöget 50 képező tengelyű, a közlekedési eszköz elé, lefelé vetődő, kúpos, reflektált fénykévét eredményez, azaz: ha a közlekedési eszköz a külterületen halad, a fényforrás a reflektortükör fókuszába állíttatik, mikoris a ref- 55 lektor a távolsági megvilágítást adja, ha pedig a belterületen jár, a fényforrás a reflektortükör fókuszából felfelé kibillentetik, amikor a reflektor csak a közvetlen előteret világítja meg. 60 A fényforrásnak a reflektortükör fókuszába való beállítása és az onnan való megfelelő kibillentése mechanikai vagy elektromos úton eszközölhető. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 65 reflektor kiviteli módozatai közül kettő vázlatosan van feltüntetve; fényforrásként — egyszerűség kedvéért — elektromos izzólámpa vétetett fel. Az ábrák a reflektort függőleges hosszmetszetben ábrázolják. Az 70 1. ábra a reflektort fokális, a 2. ábra extrafokális helyzetű fényforrással oly szerkezeti megoldásban ábrázolja, 1 1