94361. lajstromszámú szabadalom • Műkőmassza és eljárás annak előállítására

— 2 — klórkalciummal, . mint kötőanyagokkal való előállítása: 5 sr. aszíbeszttartalmú szerpentinmaradékot 1.67 sr. 3—5° Bé. sűrűségű hígított 5 kénsavval feltárunk. A feltárást úgy végezhetjük, hogy a masszát a savval átitatjuk és néhány napig ismételt forgatás közben fekve hagyjuk. Ha a folyamatot siettetni akarjuk, akkor a masszát addig 10 hevítjük, amíg a sav teljesen közömbösíttetett, vagyis magnéziumszulfáttá és egyéb szulfátokká alakult át. A feltárt masszához 1 sr. 20—30° Bé. sűrűségű nátronvízüveget keverünk és a keveréket azután 15 kézi formálással vagy sajtolással, pl. téglává alakítjuk. A formált téglát ezután néhány óra hosszat a szabad levegőnek tesszük ki, miközben némikép megszárad. Ezután klórkalciumnak 12—15° Bé. sűrű-20 ségű oldatába mártjuk, annyi ideig, amennyi a teljes átitatáshoz szükséges. Végül a téglát néhány óra hosszat vízfürdőbe helyezzük, hogy az oldható sókat eltávolítsuk. 25 Ez a műkő különösen kemény és az időjárásnak igen jól áll ellen, úgyhogy pl. tetőcserepek, falburkoló lemezek, padlólapok és egyéb építkezési anyagok előállítására rendkívül alkalmas. 30 2. Műkőmassza előállítása aszbeszttartalmú szerpentinmaradékokból kátránynyal, mint kötőanyaggal: 12 sr. aszbeszttartalmú szerpentinmaradékot 4 sr. csak 3—8 Bé. sűrűségű hígított 35 kénsavval talajszerű nedvesség eléréséig összekeverünk, ami által a szerpentinkőzet legnagyobb része és a még benne levő aszbesztmaradékok feltáratnak. Ezt követőleg a masszához 2 sr. kátrányt 40 adunk és a keveréket a formáihatóság eléréséig 150—200°-ra hevítjük. Most a kívánt tárgyat kézi formálással vagy sajtolással elkészítjük. A tárgy azonnal a sajtolás után teljesen szilárd. Ez a massza 45 különösen útburkolatok számára való kövek, szigetelőkövek, csatornacsövek, stb. előállítására alkalmas és még azzal az értékes tulajdonsággal is rendelkezik, hogy csiszolhaó, fűrészelhető és fúrható. 50 3. Durva szemcsés közbenső termék előállítása kátránynak, mint kötőanyagnak alkalmazásával: A keveréket a 2. példában megadott módon készítjük elő. A masszát formálás helyett pl. szitára öntjük, mire az durva 55 szemcsékké esik széjjel, melyek közbenső termék gyanánt hozhatók forgalomba és a fogyasztó által újbóli felhevítés után esetleg újra formálhatók. Szabadalmi igények: 60 1. Műkőmassza, mely az aszbeszt anyakőzetének maradékaiból (pl. megőrölt szerpentinből az aszbeszt túlnyomó részének eltávolítása után) és kötőanyagból áll. 65 2. Az 1. igényben védett műkőmassza foganatosítási alakja, melynél a kötőanyagot vízüveg és klórkalcium képezi. 3. Az 1. igényben védett műkőmassza fo- 70 ganatosítási alakja, melynél a kötőanyagot bitumen (pl. kátrány) képezi. 4. Eljárás az 1. ós 2. igényben védett műkőmassza előállítására, azáltal jellemezve, hogy az aszbesztkőzet maradé- 75 kait hígított kénsavval feltárjuk és ezt követőleg addig, amíg csak a keverék formálásra képes masszává nem alakult át, vízüveggel keverjük, mire a. kívánt tárgyat kézi formálással vagy 80 sajtolással elkészítjük, megszárítjuk, szárítás után klórkalciummal itatjuk és végül kimossuk. 5. Eljárás a 3. igényben védett műkőmassza előállítására, azáltal jelle- 85 mezve, hogy a megőrölt aszbesztkőzetnifu-adékokat hígított kénsavval való feltárásuk után bitumennel (pl. kátránnyal) keverjük és annyira felhevítjük, hogy formálásra képes massza 90 keletkezzék, melyből a kívánt tárgyakat kézi formálással vagy sajtolással elkészítjük. 6. Az 5. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy 95 a bitumennel felhevített masszát lehűtjük, míg csak durva szemcsékké nem esik széjjel, melyek újbóli felhevítés által ismét formáihatókká válnak. 100 Palias nyomda, Budapest.