94341. lajstromszámú szabadalom • Vasuti csapágy-kenőszerkezet fogazott gyűrűvel

Megjelent 1930. évi febrnár hó 1-án. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94341. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vasúti csapágykenőszerkezet fogazott gyűrűvel. Kertész Ferenc gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 5-ike. Ismeretes a mechanikai kenőszerkezeteknek a hajszálcsövesség alapján működő textilanyagú kenőszerkezetekkel szemben fennálló az az előnye, hogy a mechanikai 5 kenőszerkezetek az olajat sokkal bővebben szállítják a csapágy csapja és csészéje közé, miáltal kopásban, súrlódásban és a csapágy élettartamában határozott előny jelentkezik. Az összes eddig ismert kenő-10 szerkezetek között legismertebb ós legtökéletesebb a gyűrűs kenőszerkezet, mely a stabil csapágyaknál évtizedek óta az egész világon elterjedt. A vasúti csapágyaknál újabban avval a törek-15 véssél találkozunk, úgy szerkeszteni meg a csapágyat, hogy egyszeri kenéssel három évig minden utánkenés és kezelés nélkül tudjon futni. Ez a törekvés sok mindenféle mechanikai kenőszerkeze ten 20 keresztül szintén a gyűrűs kenőszerkezet alkalmazásához vezetett. Tekintettel azonban arra, hogy a vasúti csapágy télen igen. nagy hidegeknek is ki van téve, amikor is az olaj megfagy, fontos a kenősizerkezet 25 olyan alakítása, hogy az a megfagyott olajban is kifogástalanul működjék. A találmány tárgyát tevő szerkezet a gyűrűs kenés ilyen módosításában áll. E célból a tengelynek azon része, ahol a 30 gyűrű forog és a tulajdonképeni gyűrű maga olyan fogazással van ellátva, hogy a fogak kapaszkodása révén a legerősebb megfagyott olaj ellenállását is le tudja győzni ós a gyűrű a tengellyel együtt 35 forog. A találmány példaképem kiviteli alakját az 1—3. ábrákon látjuk; az 1. ábrán a csapágy és kenőszerkezet hosszmetszetben, a 40 2. ábrán elülnézetben látható, míg a 8. ábrán a csapágy és> kenőszerkezei egy része felülnézetben van feltüntetve. A 4., 5. és 6. ábrák ugyanígy egy más változatot mutatnak hossz-, kereszt és felülnézetben. . 45 (1) a tengely, (2) a csapágy csésze, (3) a csapágytok (1. ábra). Az (1) tengely (4) elülső peremére az (5) és (6) rendszerint külön darabból álló tárcsák vannak felerősítve, melyek közül az (5) fogazással 50 bír (1. és 2. ábra). A (4) és (6) peremek által alkotott mély horonyba be van sülyesztve a (7) gyűrű, melynek belső (8) felülete úgy van fogazva, hogy fogai &% (5) tárcsa fogaival mindig helyesen kap- 55 csolódnak. Az (1) tengely forgása következtében tehát a (7) gyűrű nem az önsúly okozta tapadás folytán jön forgásba, hanem az (5) kerék fogai viszik magukkal a (7) gyűrű fogait és így magát a (7) gyű- 60 rűt is. Minthogy a (7) gyűrű mélyen a csapágy fenekén tárolt olaj (9) szintje alá ér, forgás közben az olajat magával viszi és az olaj a (7) gyűrűről a (4) és (6) hengerfelületeknek adódik át, ahonnan vi- 65 szont a (10) terelő nyelvecske (11) és (12) ferde oldala a (2) csapágycsésze (13) kivágásba vezeti. A fogazás által a (7) gyűrű mindig forgásra van kényszerítve, még akkor is, ha a megfagyás következ- 70 tében az olaj ellenállása erősen megnövekszik. E kenési rendszer egy változatát látjuk a 4., 5. és 6. ábrákon. Ugyanis a (belső fogazású gyűrű helyett, amely az (5) ke- 75 rékkel felülről kapcsolódik, alkalmazhatunk kívül fogazott tárcsát is, amely viszont az (5) kerékkel alulról kapcsolódik. Ez a megoldás olyan csapágyaknál jöhet szóba, ahol az aránylag nagyátmérőjű 80