94317. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú, különösen égési erőgépekhez
Megjelent 193Q. évi február hó 1-én. M AGY A11 KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 94317. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Dugattyú, különösen égési erőgépekhez. Weiss János mechanikus Wien. A bejelentés napja 1926. évi májas hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi február hó 18-ika. A könnyű fémből készült dugattyúknál eddigelé az volt a törekvés, hogy sajátos szerkezeti kiképzés révén a dugattyú munkafelületétől (homlokfelületétől) a köpeny 5 felületéhez való hővezetéssel szembeni ellenállást lehetőleg megnöveljék és pedig oly módon, hogy a köpenyfelületnek ama két resze, melyek a hajtórúdcsap csapágyain átmenő tengelymenti szimmetriasík 10 két oldalán vannak, lehetőleg hideg állapotban maradjon, hogy tehát azokat a dugattyú munkafelületétől kiinduló hő lehetőleg kevéssé befolyásolja. A hajtórúdcsapra gyakorolt harántirányú erők folytán tudva-15 lévőiéig a dugattyúköpenyfelületnek főleg az említett szimmetriasík két oldalán levő részei szorulnak a henger csúsztatófelületéhez és ha a dugattyú köpenyfelülete, melyet hideg állapotban igazítanak a henger 20 furatához, a felmelegedés folytán kiterjed, úgy a dugattyú és a henger között megszorulások következnek be, melyek folytán a henger csakhamar kidörzsölődik. Már most abból a feltevésből indultak ki, hogy ha 25 a hőt a dugattyúköpenyfelületnek e két csúszórészétől lehetőleg távol tartják, akkor a hőtágulások és az ezzel járó hátrányok a minimumra redukálhatok. Ezért a dugattyúköpenyfelületben haránthasítéko-30 kat és ehhez csatlakozó, alkotók mentén haladó hornyokat rendeztek el, melyek a köpenyfelületnek két csúszórészét oly módon határolták el, hogy az ezen részek felé irányuló hővezetéssel szembeni ellenállás 35 annyira fokozható volt, hogy e csúszórészek tényleg aránylag hideg állapotban maradtak. Már most azonban az a hátrány mutatkozik itt, hogy ha a dugattyúfejjel közölt hőmennyiségnek természetes módon való elvezetődése az említett intézkedések 40 folytán meg van gátolva, akkor a dugattyúfej már rövid idő múlva, a henger égési teréből mindig újból és újból hozzája vezetett hő folytán végül is izzó állapotba jut. Ebből következik, hogy azt a problé- 45 mát, mely szerint a dugattyúköp enyfelületet hideg állapotban lehessen a hengerfuratba beilleszteni anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy üzem közben a felmelegedés folytán megszorulások következnek 50 be, más oldalról kell megfogni, mint amilyen irányú az eddigi törekvés volt. A találmány szerint a dugattyúköpeiiyfelületnek a fent említett szimmetriasík két oldalán levő csúszórészeit korántsem szige- 55 teljük el a hővezetés ellen, hanem csupán oly utánengedéssel képezzük ki, hogy azok az elkerülhetetlen hőtágulások ellenére sem szorulhatnak meg a hengerfuratban. A két csúszórészt pl. ferdeirányú, nem egészen a 60 szimmetriasíkig vezetett hasítékok révén két vagy több, a dugattyú tengelyéhez képest ferde helyzetű ívekre osztjuk. A találmány szerinti dugattyú közelebbi kiképzését és sajátságait a mellékelt raj- 65 zon példaképen feltüntetett foganatosítási alak kapcsán ismertetjük. Az 1. és 2. ábrák a dugattyúk nézetei két, egymáshoz képest 90°-kai elforgatott helyzetbein. A 70 3. ábra metszete az 1. ábrának I—I vonala .szerint. A 4. ábra a 2. ábrának megfelelő alulnézet. Az 5. ábra tengelymenti metszet a 3. ábrá- 75 nak II—II vonala szerint. A 6. ábra tengelymenti metszet a 4. ábrának III—III vonala szerint.