94283. lajstromszámú szabadalom • Csappantó szerkezet lövedékgyujtókhoz
>leg. jelent 1930 . évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAHADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94283. SZÁM. — XIX/'c. OSZTÁLY. Csappanté szerkezet lövedékgyujtókhoz. Brandt Edgár Williaiii iparos Pái is. A bejelentés napja 1927. évi február hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi február hó 9-ike. A találmány tárgya csappan tó szerkezet, különösen pillanatnyi vagy késleltetett csappantással működő gyújtókhoz, tetszőleges lövedékek céljaira. 5 A találmány a csappantyúra vagy gyujtótöltetre irányúló csappantás előidézésére szolgáló alakzatok vagy anyagok hajlékony vagy viszkózus állapotában a sebességi tényező hatása alatt beálló vál-10 tozásokból származó előnyök felhasználásán alapszik és ennek révén elérjük azt, hogy: 1. kis sebességű lökések esetén a csappantást elkerüljük; 15 2. ellenben a gyújtó fejére ható nagysebességű lökések esetén a. kívánt csappantás következzék be. A találmány célja Lövedékgyujtókhoz való oly csappan tószerkezet létesítése, 20 melynél az ütőszerkezet kis sebességű lökések hatása alatt deformálódik, mimellett az ütőszerkezet és a csappantyú közé ellenző van iktatva. Ha a gyújtó fejrészére kis sebességű lökés hat, akkor az 25 ütőszerkezet az ellenzővel szemben véglegesen vagy átmenetileg deformálódik és a gyújtótöltet megcsappantasa nem következik be. Ha ellenben a gyújtóra nagysebességű 30 lökés hat, akkor az ütőszerkezet csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem deformálódik és így átlyukasztja az ellenzőt, amikor is a kívánt csappantás következik be. 35 A mellékelt rajzon a találmány szerinti lövedékgyujtónak néhány példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1., 2. és 3. ábrák magyarázó vázlatok. A 4., 5. és 6. ábrákon a találmány tárgyának két, perkussziós gyújtókra alkalma- 40 zott foganatosítási alakja látható. A 7., 8. és 9. ábrák egy harmadik foganatosítási alak működésének részleteit szemléltetik. A 10. ábra a találmány tárgyának fluidum 45 alkalmazásán alapuló foganatosítási példájával ellátott gyújtót mutat. Valamennyi ábra tengelymenti hosszmetszet. Az alábbiakban mindenekelőtt az 1—3. 50 ábrákon szemléltetett példa kapósán a találmány szerinti gyújtó működési elvét ismertetjük. Ha pl. feltesszük, hogy az 1. ábrán látható módon egy rézlemez előtt ólomszeg 55 foglal helyet és az utóbbira nyomást fejtünk ki, vagy pedig nagymérvű, de aránylag lassú ütést mérünk, mint amilyen pl. a kalapácsütés, úgy világos, hogy a szeg deformálódni fog anélkül, hogy a rézleme- 60 zen áthatolna (2. ábra). Ha ellenben az ólomszeget bizonyos meghatározott sebességgel hajítjuk a lemez felé vagy megfordítva: a lemezt a szeg felé, vagy pedig a szeget és a lemezt 65 egymás felé, akkor a szeg a lemezen át fog hatolni anélkül, hogy észrevehető deformációt szenvedne (3. ábra). Ez a körülmény onnan ered, hogy a szeg és a lemez találkozása nagy sebességgel történvén, az 70 érintkezési ponton az egyik vagy mindkét elem eleven erőinek felszabadulása folytán igen rövid idő alatt, tehát nagy erővel érvényesülő erőhatás, vagyis tetemes pillanatnyi erő lép fel. 75 A tekintetbe jövő erők a mozgás tengelyében hatnak és a legkisebb ellenállás vonalát követik, mely a jelen esetben a réz-
