94258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok száraz lepárlására és szárítására
Megjelent 193Q. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94258. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzelőanyagok száraz lepárlására és szárítására. Plassmann József gyáros Duisburg-. A bejelentés napja 1926. évi október hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 11-ike. A tüzelőanyagok száraz lepárlására és szárítására szolgáló eddigi eljárásoknál, ferde vagy függőleges fűtőfelületek alkalmazása mellett, a lefelé vándorló tüzelő-5 anyagréteget fűtött felületek egyik oldalán vezették végig, míg a fűtőfeliiletek másik oldala a gázok elvezetésére és a tüzelőanyag csúsztatva vezetésére szolgait. A tüzelőanyagok rossz hővezető 10 képessége következtében azon tüzelőanyagövek, melyek a fűtött felületek ellenkező oldalain fekszenek, a kívánt hő mérsékletet csak egész lassan veszik fel. úgyhogy nagyobb adagokat hosszú uta 15 kon és huzamos ideig kellett a íűtőfelületeken vezetni, hogy készre párolt fél kokszot kapjunk, vagy az anyagot a kívánt mértékben megszárítsuk. A talál mány értelmében a tüzelőanyagok száraz 20 lepárlására vagy szárítására szolgáló egyszerű eljárás alkalmazása mellett az átvonulási időtartamot jelentékenyen csökkenthetjük, úgyhogy az ismert eljárásokhoz viszonyítva igen jelentősen fo 25 kozott teljesítményt érhetünk el. Az eljárás abban áll, hogy a lefelé vándorló tüzelőanyag! étegeket váltakozó oldalak felől hevítjük, amennyiben a tüzelőanyagrétegeket majd az egyik, majd ezt követő-30 leg a másik oldalról fűtjük; egyúttal a gázokat kibocsátó oldalak is váltakoznak, úgyhogy a fejlődő gázok zavartalanul elvonulhatnak. Ez különösen barnaszón száraz lepárlásánál fontos, mert itt a leg-35 kedvezőbb eredményeket akkor kapjuk, ha a lepárlást gyorsan végezzük el és ezáltal a gázokat a parafinnak krakko-. lása szempontjából kíméletesen kezeljük. Az új eljárás különfélekép foganatosít-40 ható. Az anyagot váltakozó oldalon el rendezett függőleges fűtő falak mentén vezethetjük, ahol is az anyag a fűtőfelületekkel szemben fekvő oldalon gézt átboesájtó csúsztató felületek, pl. redőnyszerű falak mentén csúszik alá. Alkal- 45 mazhatunk továbbá tetőszerű fűtőfelületeket is, melyek egymáshoz viszonyítva úgy vannak elrendezve, hogy mindegyik fűtőfelület alatt szabad tér képződik, melybe az anyag lejtszögének megfele bo lően úgy csúszik alá, hogy az anyag a fűtőfelületek váltakozó oldalain vezette tik. A tetőalakú fütőfelület alsó összeköttetese a lepárlási gázok krakkolásának elkerülése céljából a lepárló terek felé el- 55 szigetelhető. Az eljárás további foganato sítási módjánál kívülről hevített, rhombuszalakú testeket alkalmazunk, melyek egymás felett fekve úgy vannak elrendezve, hogy az anyagot a fűtőfelület 60 belső falai mentén vezetik el, még pedig oly módon, hogy a legkeskenyebb hely alatti ponttól a legszélesebb helyig tető alakú csúszófelületek vannak elrendezve, melyek alatt az anyag a lejtszög alatt 65 helyeződik el. Ezen csúszófelületek egyúttal a gázok elvezetésére is szolgálnak és felső részükön a felettük fekvő fűtőfelületekkel váltakozó oldalakon úgy vannak összekötve, hogy az anyag a ve 70 zetőfelületen át a csúszófelületre vándorol, még pedig oly módon, hogy a lecsúszó anyag oldalai váltakozva fűttetnek. Ezen foganatosítási módnál az anya got minden oldalról fűtőfelületek veszik 75 körül. Az eljárás úgy is foganatosítható, hogy rhombuszalakú fűtőtesteket egymás felett úgy rendezünk el, hogy a fűtőtestek az anyagba vannak bezárva. Ezen foganatosítási módnál az a csúszófelület, 80