94249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénytápanyagok előállítására

Meg-jelent 1930. évi február hó 1-én. "AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94249. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás növénytápanyagok előállítására. Clieiii. Fabrik I)r. Heppes & Co. G. 111. b. H. Hamburg* és Carpzow János Benedek vegyész Hamburg/ni. liörsen. A bejelentés napja 1926, évi február hó 10-ike. Azt találtuk. hogy értékes növénytáp­anyaghoz jutunk, ha a jelen találmány értelmében növénytáp anyagokat vizekből nyert ülepített anyagokkal keverünk. Ilyen 5 ülepített anyagok előnyösen az iszap (Schlick) és rothadásból származó iszapok. Iszap (Schlick) elnevezés alatt szaba­dalmi leírásokban a legfinomabb ülepített anyagoknak iszapszerű lerakódását értik, 10 melyek leginkább tengerpartokon és öblök­ben, különösen oll képződnek, ahol a ten­gerbe folyamok torkolnak, dagály és apály váltakoznak, erős áramlások nem lépnek fel. lízt az iszapot a tengernek, a folya-15 nioknak organizmusai képezik, még pedig kolloidális alakban, mely ezen testeket a vízben hosszú ideig szuszpendálva tartja. Ez az iszap számtalan mikroorganizmus hordozóját képezi és egészében kolloidális 20 anyagot alkot, melynek adsorptív és katali­tos tulajdonságai vannak. Rothadási iszapok (sapropelilek) szer­ves anyagok rothadásából származnak, ahol is ez a rothadási folyamat hasonló folya­ss mátoktól, pl. tőzegképződés (elszenesedés) folyamatától abban különbözik, hogy az anyag azonnal teljesen vagy messzemenően elzáratik a levegő oxigénjétől és önbomlási folyamaton megy keresztül. Ezen feltéte-30 lek álló vizekben a legtöbbnyire mikrosz­kopikus vízorganizmusok számára ki van­nak elégítve, melyek elhalás után a fe­nékre süllyednek és iszapot képeznek, mely mindinkább megszilárdul és pedig 35 először is gelatinózus rugalmas masszává (a sapropellé), később pedig kőkemény, szívós anyaggá (a saprokollá). Friss álla­potban és iszapszerű alkat esetében a lő­zegszerű és a sapropelitikus képződmények egymástól nem térnek el jelentékenyen, de 40 a különbségek előtérbe lépnek, ha az anyagot a levegőn megszárítjuk. A sapro­pelitek sötét, tompa, szívós masszává szá­radnak meg, mely nehezen aprítható. Ezen kolloidális anyagok, nevezetesen az 45 iszap (Schlick) és a sapropel még ned­ves, képlékeny állapotban termeltetnek ki. Az alkalmazás célja szerint ezen kolloidá­lis anyagokat vagy közvetlenül használjuk fel, vagy pedig azokat iszapoljuk oly cél- 50 ból, hogy belőlük a legfinomabb ülepedési anyagokat kiválasszuk, vagy pedig úgy is járhatunk el, hogy a kolloidális anyagokat mérsékelt hőmérsékleten való kiszárítás vagy fagyasztás útján koncentráljuk. Ezen 55 kolloidális anyagok leghatásosabb alkat­részei a kolloidális kovasav, valamint a kovasavnak és humuszsavnak kolloidális komplex vegyületei. A kapott kolloidális anyagok nagy fok- 60 ban adsorptív és absorptív, valamint kata­litos hatásúak és a zeolitok módjára anyag­kicserélően hatnak. Ezen anyagokkal az eljárást például következőképen foganato­síthatjuk: 65 Anorgános és orgános növénytápsók, mint amilyenek pl. chilesalétrom, peru­guano, ammonsalétrom. karbamid, foszfát­sók, magnézia, káli, kalciumsók és trá­gyázósók, melyek vegyszerekkel old ha- 70 tokká tétettek, az említett kolloidális anya­gokkal mechanikailag összekevertetnek oly célból, hogy először is az anyagnak az ad­sorptív hatású kolloidok felületén való leg­messzebbmenő elosztását érjük el és má- 75 sodszor, hogy a könnyen oldható növény-

Next

/
Thumbnails
Contents